Persze
Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját, és abban a városban épült a Cifrapalota meg a Szórakaténusz, valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum, de azt már kevesebben tudják, hogy Michelangelo is kötődik a hírös városhoz – igaz, sosem járt ott. Az olasz reneszánsz művész és Kecskemét kapcsolatának megértéséhez utazni kell kicsit az időben. No, nem sokat, előbb a 19. századba, majd a 20.-ba.
Történt ugyanis, hogy egy német származású gyűjteményszervező, bizonyos Wilhelm von Bode elérte az olasz kormánynál, hogy feloldják a nemzeti műemlékek védelmének érdekében bevezetett másolási tilalmat – hogy az is láthassa a remekműveket, akik élőben sosem tekinthetnék meg azokat; másrészt remek tanulmányozási, tanulási lehetőséget nyújtanak a feltörekvő képzőművészek számára. Ezt követően hiteles gipszmásolatok készülhettek jeles alkotásokról, melyekből az August Gerber restaurátor vezetésével, Kölnben készült számos Michelangelo-szobor gipszöntvénye Magyarországra került. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo Termét 1913-ban nyitották meg a közönség előtt, akkor, amikor a világon már végigsöpört egy gipszmásolat-ellenes kampány, mondván, az eredeti mégiscsak jobb, főként az eredeti környezete miatt. A második világháború nem kímélte a múzeum épületét sem, a szobrokat védett helyre, pincébe menekítették, majd a gipszmásolatok a háborút követően számos átalakítási terv miatt továbbra is raktárhelyiségben várták, hogy újra kiállítótérbe kerüljenek. Ám hiába vártak, éppen ezért a múzeum vezetése úgy döntött, hogy a porosodó szobrokat hosszú távú kölcsönbe vagy letétbe megkaphatják más kiállítóhelyek is.
Michelangelo szobrai, alkotásai közül húsz méretarányos – és restaurált – gipszmásolat végül Kecskemétre került az 1970-es évek közepén, és a zsinagógából átalakított kiállítótérben, a Tudomány és Technika Házában ma is látható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!