Történt, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után eltűnt egy nyolcéves magyar lányka. Haynau rémuralma elől sokan menekültek külföldre, főleg Józef Bem katonái, így egy örmény család is, amely befogadta magához az árván maradt Sass Flórát (családját román felkelők végezték ki 1848-ban). Flóra azonban eltűnt, miután a család a bolgárok lakta Vidinbe érkezett.
Tíz évig senki nem tudott róla semmit, de 1859-ben meglátta őt egy angol mérnök-felfedező – a vidini rabszolgapiacon.
A megözvegyült Samuel Baker éppen vadászúton volt, amikor a kemény tél miatt az útját meg kellett szakítania – és mint a mesében: meglátta a fiatal lányt, és beleszeretett. Olyannyira, hogy kiváltotta, és magával vitte Afrikába, ahol csatlakoztak a kutatócsapathoz, amely a Nílus forrásvidékét kereste. Útjuk kalandos volt, regénybe illő, és amikor elértek egy tóhoz, azt hitték, megtalálták az ősi folyó szülőhelyét.
Elnevezték Albert-tónak, kutatásaik elismeréséért pedig később a királynő lovaggá is ütötte Bakert. Az immár Sir Baker később újabb feladatott kapott a Nílus térségében: arab pénzen, pasaként Anglia számára kellett meghódítania egy területet, felszámolva a rabszolga-kereskedelmet.
Az útról Sass Flóra, vagy az Angliában már csak Lady Baker, Afrikában viszont szépsége és embersége miatt csak Hajnalcsillag néven ismert magyar hölgy útinaplót vezetett, amelyből kiderül, milyen nehéz is volt a hódító háború. Egyiptom így került angol fennhatóság alá 1882-ben (bár 1914-ig az Oszmán Birodalom része maradt), egészen az 1936-os függetlenné válásáig, vagyis I. Fuád Egyiptom szultánjának, majd királyának halálát követő választásokig.
A Nagyenyeden született, majd árván maradt és rabszolgának eladott Sass Flóra 74 éves korában hunyt el. Az angolok ma is az Afrikát felfedező nők egyik legérdekesebb kutatójaként tartják számon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!