Május elején adta hírül a Föld körül keringő űrállomás (ISS), hogy űrszemét csapódott az objektum ablakába. A sérülés, amely leginkább az autók szélvédőjére felpattanó kavics okozta repedéshez hasonlítható, alig hét milliméternyi.
Az ijedelmen és a repedésen kívül nagyobb kárt nem okozott, az ISIS üvege többrétegű, vagyis a kisebb becsapódásokat bírnia kell. Ami azonban rémisztően hangzik: a repedést a bolygó körül keringő, méretét tekintve néhány ezred milliméter méretű fémhulladék okozta.
Ha most magunk elé képzeljük a Föld űrbéli látványát, egy szépséges kék bolygót látunk a mindenség közepén. Ha azonban közelebbről vesszük szemügyre a képet, feltűnik valami furcsaság is. A hihetetlenül sok űrszemét. A legtöbben úgy tudják, hogy ami felmegy az űrbe, az – leküzdve a gravitációt – eltávolodik a Földtől vagy visszahullik, és amennyiben nem ér földet, a légkörben elég.
A helyzet azonban az, hogy megfelelő sebesség esetén minden tárgy Föld körüli pályán marad.
Ez pedig azt jelenti, hogy hatvan éve – az első műhold fellövése óta – csak gyűlik és gyűlik a sok tárgy – idővel űrszemét – a bolygó körül.
Egyes számítások szerint jelenleg hétezer tonnányi, emberi kéz alkotta tárgy lehet odafent, és ha csak a méretei alapján csoportosítjuk ezeket, legalább harmincezer olyan található kint, amelyik tíz centiméternél nagyobb. Az ISSszel ütköző hulladékból viszont több milliónyi száguldhat szédítő sebességgel (28 ezer kilométer óránként). Amúgy az ISS is közel ilyen sebességgel kering a Föld körül, pályasebessége 7,66 kilométer másodpercenként.
Vagyis, míg idelent, a felszínen azzal küzd az emberiség, hová tegye hulladékát (és lássuk be, nem sok sikerrel küzd a tengerek és óceánok elszennyezése ellen); odafent, átlag 350 kilométer magasságban az ember alig hatvan év alatt telehordta szeméttel már a világűr peremét is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!