„Európa terrorfővárosa” – csak így emlegetik Brüsszel Molenbeek nevű kerületét. Innen származott Abdelhamid Abaaoud, a párizsi támadások szerdán likvidált kitervelője, az Amszterdam és Párizs közötti szuperexpresszen merényletre készülő és a 2014 májusában a brüsszeli zsidó múzeumban lövöldöző terrorista is.
A kelet-brüsszeli kerületben körülbelül 100 ezer ember él, akiknek mintegy 30 százaléka nem belga állampolgár, 40 százaléka pedig külföldi gyökerekkel rendelkezik. Az aktív korúak harmada munkanélküli.
„Nyilvánvaló kapcsolat van a párizsi merényletek és a drogkereskedelem között, mert az átlépi a határokat és sok pénzt hoz. Marokkóból régóta jelentős hasisszállítmányok érkeznek jól bejáratott útvonalakon. Ha a drogkereskedők szeretnének bűnbocsánatot nyerni istentől, akkor könnyedén megtalálhatják a módját, hova fektessék be a pénzüket: a terrorizmusba” – nyilatkozta lapunknak Pierre Vermeren, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora. Az észak-afrikai országok modernkori történelmét kutató szakértő szerint bonyolult történelmi és vallási okai vannak annak, hogy a Magreb térségben (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia, Líbia) élők egy jelentős csoportja a terrorizmushoz kötődik. „A marokkói hatóságok jó ideje elvesztették a kontroll a Rif-hegység lakói felett. A terület mára törvényen kívül áll, és a drogkereskedelem bázisa lett, ahonnan a párizsi külvárosán, Saint-Denis-n, az északfrancia Roubaix-n és Molenbeekig vezet” – mondja Pierre Vermeren.
Az 1960-as évek óta épülnek ezek a drogkereskedelmi hálózatok, amelyek több százmillió dollár profitot termeltek, amit aztán a kereskedelembe, a vendéglátásba vagy más legális gazdasági tevékenységbe fordítottak Marokkóban, Spanyolországban, Franciaországban vagy Belgiumban.
Abdelhamid Abaaoud apja, Omar 40 éve indult el Marokkóból Belgiumba. Ruhaboltot üzemeltet, és fiának is vett egy üzletet, de Abdelhamid inkább a dzsihádot választotta. „Mindent a belgáknak köszönhetek. Csodás életünk volt itt” – nyilatkozta a sajtónak még januárban, amikor elindult a hajtóvadászat a fia után a Charlie Hebdo szerkesztősége iránti támadásokat követően.
Belgium nemcsak földrajzi fekvése miatt válhatott a nemzetközi drogkereskedelem és szélsőséges iszlám egyik európai központjává, hanem azért is, mert a föderális államberendezkedés következtében nincs egy központi rendőri apparátus, amely hatékonyan tudna cselekedni. „A föderális államberendezkedésről szóló törvény felosztja a területet a rendőrségek között. Brüsszel 19 kerületét összesen hat rendőri szervezet felügyeli, amelyeknek hatásköre csak a helyi szintre terjed ki. Ezzel szemben Franciaországban egy nemzeti rendőrség van, ami sokkal könnyebben együtt tud működni az algériai, marokkói vagy tunéziai hatóságokkal” – magyarázza Pierre Vermeren. A szakértő szerint az is nehezíti a belga hatóságok dolgát, hogy az észak-afrikai muszlimok bevándorlása új jelenség Belgiumban, nincsenek igazán tapasztalatai azzal kapcsolatban, hogyan kezeljék az iszlámot.
Ezt mondta Molenbeek 2012-ben leköszönt polgármestere is. Philippe Moureux az 1990-es évek elején még csak azt hangsúlyozta, hogy nem képesek fellépni szélsőségesek és az alvilági hálózatok ellen, de hamarosan már nem is akart, mert rájött, a bevándorlók szavazatokat hoznak. A népesség a 1997 és 2012 között 30 százalékkal emelkedett, és mára a dzsihádisták paradicsoma lett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
