Míg a Molt igazi nagy zsákmányként ünnepelte a kormányzat, addig a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. 25 százalék plusz egy szavazatát – a többségi tulajdonos Hochtiefnek kell megvásárolnia 36,6 milliárd forint nagyságrendű vételárért – csupán néhány soros kommünikébe ágyazva értékesítették.
Sietni kellett. Az eredeti privatizációs szerződés értelmében június 18-ig kell nyilatkoznunk: élünk-e opciós jogunkkal és felajánljuk-e a megmaradt 25 százalékos részesedésünket is a német cégnek. Aligha volt más választásunk. Bár a repülőtér mindenütt bombaüzlet a világon, a miénk veszteséggel működik. Éppúgy, mint a legnagyobb kuncsaft, az állami kézben lévő Malév. Míg néhány éve több mint 450 milliárdot kaptunk a 75 százalékért, most csupán 36,5-et a megmaradt 25-ért. Azon aztán el lehet vitatkozni, hogy felelőtlen volt-e az a privatizáció, amely ilyen hatalmas summát kaszált az akkor is kaotikus állapotokban lévő reptérért, vagy jobb lett volna, ha nem árusítják ki a jogokat. Akkor végezhette volna az állam az új indítócsarnokok építését, korszerűsíthette volna a technikai berendezéseket, tehette volna európai szinvonalúvá Budapest főbejáratát. Aligha lett volna rá pénz.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!