„Mindenkire szükségünk van, de nem mindenkire ott, ahol eddig” – fogalmazott az MSZP szombati kongresszusán Mesterházy Attila, a tagság hosszan tartó ünneplését kiváltva. A hivatalosan az alapszabály módosítására összehívott kongresszuson a pártelnök köszönetet mondott azoknak, akik a rendszerváltás óta a szocialisták sikeréért dolgoztak, majd úgy folytatta: most új politikára, sok új szereplőre és új szereposztásra van szükség.
„Ezért arra kérlek benneteket, akik az elmúlt években megjelenítettétek a szocialista pártot, hogy most egy kicsit lépjetek hátrébb, és a nyilvánosság helyett a háttérből segítsétek munkátokkal ezt a közösséget” – fogalmazott Mesterházy, aki lapunknak adott múlt heti interjújában beszélt először arról, hogy azoknak, akik húsz évig meghatározták az MSZP politikáját, most már lehetőséget kell adniuk másoknak, mert új arcok kellenek. A pártelnök-frakcióvezető javaslatot tett arra is, hogy a képviselőcsoport vezetését még ebben az évben újítsák meg, míg a „2014-es győzelemig” a pártot vezető csapatot március végén válasszák meg. (Előbbi júniusban esedékes, míg a tisztújító kongresszust eredetileg nyárra tervezték.)
A pártból távozó Gyurcsány Ferenc levelet küldött a résztvevőknek, amelyben sajnálatát fejezte ki, ha esetleg „bármelyikőtöket, vagy az MSZP egészét megalapozatlan, méltatlan kritikával illettük”.
A Demokratikus Koalíció arra fog törekedni, hogy a két párt közötti eszmei, kulturális és politikai különbségek ellenére lehetséges szövetségesként tekintsenek egymásra – írta. Mesterházy erre úgy reagált: elmentek az MSZP-ből azok, akik nem tudták jó szívvel képviselni a többségi döntéseket. „Sokat köszönhetnek a szocialista pártnak és a párt is sokat köszönhet nekik” – jegyezte meg, hozzátéve: ezzel lezártnak tekinti a kérdést. A köszönetnyilvánítást bizonytalan taps követte.
A tisztújítási küzdelem elindítása mellett Mesterházy Attila a kongresszuson élesen bírálta a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikáját, kijelentve, hogy társadalmi, politikai és gazdasági megegyezésre van szükség. Az emberek többsége már érzi a változás szükségességét, de ez nem jelenthet visszatérést „a Fidesz-kormány előtti világhoz” – hangsúlyozta a pártelnök. „Olyan Magyarországot kell teremtenünk, ahol mindenki jól érzi magát, ahol senki sem alapozhatja jólétét mások nyomorára” – fogalmazott Mesterházy Attila. A szocialista pártelnök szerint a gazdaságban a munkahelyteremtésre és a költségvetés egyensúlyára kell koncentrálni, illetve arra, hogy kiszámítható jogi környezetet biztosítsanak a befektetőknek. Mint mondta, új, szociális szövetkezeti mozgalmat kell indítani.
A politikai kiegyezés lényege pedig az, „hogy tiszteletben lévő ellenfelet, ne megsemmisítendő ellenséget lássunk egymásban”. A civil mozgalmakról szólva a pártelnök azt mondta: fontosnak tartja ezek becsatornázását a politikába, és köszönetet mondott a Szolidaritásnak, az Egymillióan a Sajtószabadságért csoportnak és a 4K-nak, amiért „áttörték az apátia falát”. Végezetül beszélt arról, hogy az MSZP-nek új nemzetpolitikára van szüksége, ennek első lépéseként kimondta, hogy a határon túliakat a kulturális nemzet részének és a politikai nemzet jelképes tagjainak tekintik, és támogatják autonómiatörekvéseiket.
Ezt követően a kongresszuson felszólaló Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára örvendetesnek nevezte, hogy a szocialisták nemzetpolitikájuk újraértékelésére készülnek. A főtitkár szerint az MSZP-nek mindenekelőtt azon határon túli magyarok felé kell nyitnia, akik nem tudják elfelejteni a 2004. december 5-ei népszavazás eredményét.
A beszédek alatt egytucatnyi aktivista Orbán Viktornak címzett figyelmeztető levelet osztott ki, József Attila Kossuth téri szobrának megmentéséért. Ugyanezekben a percekben a budapesti szocialisták élőláncot vontak a szobor köré.
Egyhangúlag fogadta el az MSZP kongresszusa az Összefogás az új köztársaságért! című kiáltványt, amely a párt politikájának kereteit jelöli ki a következő időszakra. A szocialisták a dokumentumban új összefogásra hívnak minden demokratikusan gondolkodó polgárt, bal- és jobboldalról egyaránt. Ellenszavazat nélkül fogadták el a küldöttek a 45 pontos pártszabály-módosítást, amellyel a tagság az eddiginél nagyobb beleszólást kap a döntésekbe. Egyik fő újítása, hogy pártelnök csak az lehet, aki személyesen gyűjti össze a teljes tagság 10 százalékának személyes ajánló aláírását. Megalakították emellett az Országos Etikai Tanácsot is, amelynek ötfős tagságát a kongresszus választja meg, és munkája az etikai ügyekben való gyorsabb eljárást segíti elő. Létrejött a Párttanács is, a megyei elnökök formai véleménynyilvánító testülete.
A szombati kongresszusi ülésen Mesterházy Attila társadalmi vitára bocsátotta a József Attila Alapítvány szakértői által készített szakmapolitikai programot, amelyből május elsejére készül a választási program. Az mszp.hu-n is olvasható anyagban egyebek között az szerepel, hogy a kormány deklaráltan szembemegy az európai jogállami értékrenddel, ezért azt ajánlják a szocialista pártnak, hogy legfontosabb feladatának a demokratikus értékek és az alapjogok rehabilitációját tekintse, továbbá hogy a jogállamiság helyreállításának első lépése a jogszabályok alkotmánybírósági utólagos normakontrolljának korlátozások nélküli, azonnali helyreállítása legyen. A program kitér többek között a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés, az egyházak besorolása, a nyugdíjasok helyzete, a sztrájkjog korlátozása, valamint a médiatörvény visszásságaira, illetve azok megszüntetésének szükségességére is.
„Titkos paktum” része, hogy a 2014-es választásokon az MSZP és a Demokratikus Koalíció szorosan együttműködik, a szocialisták adják majd a miniszterelnök-jelöltet, Gyurcsány Ferencet pedig köztársasági elnöknek akarják jelölni – írta közleményében a Fidesz szóvivője. Válaszközleményükben a szocialisták azt javasolták Selmeczi Gabriellának, hogy „ostobaságok közzététele helyett inkább szégyellje magát, hogy hárommillió ember meglopásában részt vállalt”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
