Tavaly nyáron a „növekedési adóhitelre” bevezetett szabályozás nem keltett különösebb figyelmet. Egyike volt a Fidesz törvénykezési dömpingjében elfogadott érthetetlen változásoknak. Az adókedvezmény lényege, hogy a nyereségüket az egyik évről a másikra legalább hatszorosára növelő vállalkozásoknak nem az adott adóévben kell megfizetniük a többletnyereség utáni társasági adót, hanem azt elegendő a következő két évben, részletekben megtenniük. Józan vállalkozó tudja, hogy a nyereség hatszorozására(!), egyik évről a másikra, csak a hollywoodi tőzsdefilmek farkasai és cápái meg a Fidesz holdudvarának állami megrendelésekkel kitömött csókosai képesek. De az előbbiek a filmes álomvilágban élnek, az utóbbiak meg nincsenek rászorulva az egyes országok eltérő adókulcsán realizálható profitra.
Amikor tehát a nemzetgazdasági tárca bejelentette, hogy a „gyorsan növekvő” cégek már több mint 500 milliárd forint adóra vették igénybe a halasztott fizetés lehetőségét, csak arra gyanakodhattunk, hogy valamelyik multinacionális cég, esetleg több vállalat is, a magyar leányára csoportosította át nyereségét.
Hogy mi ebben a buli? Nos, az egyik változat szerint, amit az Átlátszó szellőztetett meg, egy amerikai kötődésű multinacionális cég jelentkezhetett be a magyar kormánynál, hogy jogdíjbevételeit Magyarországon adózná. Mert nálunk ezekre a bevételekre eleve 50 százalékos kedvezményt adnak, így 9,5 százalékra olvad a társaságiadó-kulcs. Ezzel az akcióval az 500 milliárdos magyarországi kötelezettség háromszorosát spórolhatták meg más államokban.
Egy másik elmélet szerint, a Költségvetési Felelősségi Intézet konzervatív számításaira alapozva, arra juthatunk, hogy nagy valószínűséggel külföldi cégek hozhatták Magyarországra az adóalapjukat, azért, hogy elkerüljék a kinti magasabb adókulcsot. A számítás a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből indult ki, mely szerint 70 cég jelezte, élni kíván a növekedési adóhitellel, s összesen 542 milliárd forintnyi adóról van szó. Amihez 2853 milliárd forintnyi adóalapra volt szükség. Vagyis a 70 cégnek átlagosan 41 milliárd forinttal kellett növelnie az eredményét.
Ám a NAV adatai szerint 2014-ben összesen 11 olyan cég volt a magyar gazdaságban, amelynek az eredménye meghaladta a 41 milliárd forintot. Magyarán a vállalatok felől közelítve abszurdum a feltételezés, hogy magyar cégek pénzéről lenne szó. De vizsgálódhatunk a nemzetgazdaság szintjén is. Akkor meg arra jutunk, hogy ekkora adóalap-növekmény mellett a gazdasági dinamikánk 33 százalékos lenne, vagyis a kormányzati sikerpropagandában hirdetettnél is tízszer gyorsabban száguldana a magyar gazdaság. Ennyivel azért mégsem teljesíthetünk jobban.
Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar kormány a „luxemburgi trükköt” alkalmazta. Ám az efféle „adócsábítást” az Európai Unió ma már üldözi, s ha bebizonyosodik, simán visszakönyveltetik a kedvezményes tételeket. Mégis érdekes, vajon miért kockáztatott a kormány? A magyarázat talán az lehet, hogy 2015-ben az uniós beruházások felpörgették a költségvetési számokat, a tervezettnél is jobbak lettek a mutatók. A „jobbnál is jobb” egyszeri számok helyett adóhitellel átvezették a bevételek egy részét az idei és a jövő évre. Ezzel teremthetett magának a kormány 271 milliárdos látszólagos mozgásteret. Ami vagy önbecsapás, vagy a választások előtti túlköltekezés tudatos előkészítése.
Konzerv költségvetést bontanak rendelettel
Lazán lemondtak jogaikról a kormánypárti képviselők. A héten, az illetékes bizottság után, a Tisztelt Ház kormánykaréja is elfogadta Lázár János javaslatát a rendeleti költségvetésről.
Ezután fideszes honatyákra sem lesz szükség ahhoz, hogy a miniszterelnök év közben átrendezze a büdzsét. Az új törvény szerint a kormánynak már csak az úgynevezett sarokszámokhoz (például a hiánycél) kell tartania magát, ám „házon belül” oda tologathatja az egyes tételeket, ahová csak akarja.
Van olyan vélemény, hogy a rendeleti költségvetést azért tolta át a kormány az Országgyűlésen, mert a tavaly bevezetett korai tervezés miatt a háttérszámítások már nem stimmelnek, mire megkezdődik a végrehajtás. Ugye korábban gyakran előfordult, hogy az őszi viták miatt csak szilveszterkor szavazott a parlament az újév napján induló költségvetésről. Ellenben Orbán Viktor miniszterelnök szereti már nyáron elfogadtatni a büdzsét a parlamenttel, így az „konzerv költségvetésnek” számít a következő év januárjában. A tervezési hibák kiigazítására szolgálna tehát a rendeleti megoldás.
Más vélemények szerint a jövő évi költségvetés lesz ebben a kormányzati ciklusban az utolsó teljes büdzsé. A kormány már a választások előtti osztogatást készíti elő azzal, hogy kiiktat egy demokratikus féket, az évközi költségvetési módosítások parlamenti ellenőrzését.
F. J.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!