Merő tévedés az Alkotmánybíróságot „nem féknek” felfogni.
- A kormánypártokat szívén viselő Lenkovics Barnabást jelölik Ab-elnöknek.
- Az orbánisták legyűrik a sólyomistákat.
Aki azt vallja, az Alkotmánybíróságnak (Ab) nem feladata, hogy a törvényhozás fékeként működjön, az nem alkalmas arra, hogy az Alkotmánybíróság elnöke legyen – kommentálta Lövétei István alkotmányjogász azt, hogy Kövér László házelnök Lenkovics Barnabást javasolja a taláros testület élére. „A jogállamban a hatalmi ágak elválasztása nem azt jelenti, hogy (azok) szemben állnak egymással, (s) különösen nem azt, hogy egymás tevékenységét akadályozva, lerontva működnek(...). Az Ab-nak is tudomásul kell vennie, ha lényegesen megváltoznak a körülmények, megváltozik az a közeg, amiben a jogállam is működik” – magyarázta egy interjúban a döntéseiben általában a kormánypártokat támogató Lenkovics, hogy az Ab-nak egyre kevésbé dolga az Országgyűlés megregulázása.
Az Alkotmánybíróságot egy jogállamban pont azért hozzák létre, hogy a kormányzat által működtetett, vezérelt törvényhozásnak szakmai fékje legyen – indokolja véleményét Lövétei. Hiszen az összes „jogi szakág” ugyanilyen felügyelet alatt áll, nem véletlen, hogy egy „átlagos” bíróság is a lehető legkörültekintőbben köteles a munkáját végezni. Úgyhogy az alkotmányjogász szerint merő tévedés „nem fékként” felfogni a taláros testületet. Természetesen – figyelmeztet Lövétei – a szakmai ellensúly nem politikai féket jelent, hiszen a kormánynak szíve joga, hogy végrehajtsa elképzeléseit, mindaddig, amíg ez nem sérti a jogállami elveket.
Arról, hogy Lenkovics nyíltan ellenzi az abortuszt, Lövétei csak annyit mond: minden bírónak lehet véleménye, az igazán fontos az, hogy egy döntési helyzetet megelőzően ezt ne hangoztassa. Vannak olyan alkotmányossági kérdések (lásd: a nők önrendelkezési joga, illetve az élethez való jog), amelyben nem lehet egyetlen üdvözítő alkotmányossági, szakmai álláspontot kialakítani. Ilyen az abortusz is, hiszen esetében a jogi szakmán kívüli elvek diktálnak. A taláros testület elnökének álláspontja Lövétei szerint egyébként nem jelent kényszerítést, hiszen az alkotmánybírák önállóak, és saját meggyőződésük vezeti őket.
Szigorúan szakmai felkészültségét tekintve Lenkovics Lövétei szerint kiváló választás, aki felkészülten vezetheti az Alkotmánybíróságot – 2015 februárjától. Hogy meddig maradhat hivatalban, az a februári időközi választásokon múlik: Lenkovics mandátuma 2016 márciusában lejár, ám ha a Fidesz bukja a veszprémi voksolást, akkor elveszti parlamenti kétharmadát, azt a minősített többséget, ami lehetővé teszi, hogy egyedül nevezzen ki alkotmánybírókat, illetve hosszabbítsa meg megbízatásukat.
Lenkovics „felemelkedésével” az Alkotmánybíróságon belül végképp az „orbánisták” befolyása érvényesül a '89-es „sólyomisták” ellenében. (Utóbbiak Sólyom László volt köztársasági elnök jogértelmezési gyakorlatát követik.)
Végső búcsú
Annak ellenére, hogy Paczolay Péter 12 éves elnöki megbízatása februárban lejár, alkotmánybírói mandátuma meghosszabbítható lenne. Ám a Fidesz nem támogatja újrázását, mivel többször szembe ment a kormánypárt elképzeléseivel, legutóbb az önkormányzati törvény módosítása kapcsán.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
