Nem bír kipukkadni

A következő tíz évben a változó kamatozású lakáshitelek után fizetendő kamat akár négy százalékkal is nőhet – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap nyilvánosságra került egyik adatsorában. Ha pedig ez így van, akkor az sem zárható ki, hogy ennyi idő alatt 40 százalékkal nő a lakáshitelek után fizetendő havi törlesztőrészlet.

Egy 20 évre felvett 5 milliós, változó kamatozású lakáshitel esetében az MNB kimutatta, hogy a 3,6 százalékos induló kamat a tizedik év végére csaknem négy százalékponttal, 7,4 százalékra emelkedik, vagyis a kamat több mint a kétszeresére nő. Így lesz a 29 ezer forintos törlesztőből 40 ezer. Sőt! A jegybank szakértői a most vázolt normál kifutásnál rosszabb verziókkal is számoltak.

Ezek szerint, ha valamilyen válság vagy egyéb nem várt esemény következik be, akár extra kamatemelkedésre is számíthat a hitelfelvevő.


Fix és alacsony – ez a trend

„Amennyiben nő a hitel kamata, úgy az mindenképpen visszaveti majd a hitelezést – mondja a Vasárnapi Híreknek Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. – Ez azért is aggasztó, mert 2013 óta az engedélyezett lakáshitelek száma a duplájára nőtt. 2016-ban több mint 80 ezer, 2017 első félévében pedig 45 ezer hitelt engedélyeztek a bankok. Amennyiben romlanak a hitelezés feltételei, úgy kevesebben vásárolnak majd hitelből lakást. A kereslet visszaesése viszont jó hír lehet azoknak, akik most készülnek lakást vásárolni. A növekvő kamat csökkentheti ugyanis a lakásárakat.”
 
Most azonban még az ideálisnál is jobbak az új lakáshoz jutás feltételei.

Nem véletlen, hogy éppen az elmúlt hónapokban nőtt meg a hitelfelvételi kedv. A bankok a nyár vége óta óriási erőfeszítéseket tesznek az új ügyfelek megszerzése érdekében, az élesedő versenynek köszönhetően pedig nagyon olcsón lehet már hitelhez jutni.

Egy fix kamatozású ötéves hitelt tavaly 5,7 százalék körüli kamatszinten vehetett fel az ügyfél, idén pedig akár kétszer olyan hosszú időtartamra, 3,6- 4 százalék közötti kamattal – állítják a Bankmonitor ingatlanpiaci szakértői.

Egyelőre marad a folyamatos, néhány százalékos ingatlanár-növekedés is – mondja az elemző, hozzátéve, hogy ez év végéig szinte biztosan ki is tart minden használt típus (panel, tégla, családi ház) esetében is. Ugyanakkor az  ingatlan elhelyezkedése továbbra is jelentős differenciáló tényező.


Áfaemelés és vidéke

Persze a piac – a jogszabályok változásával együtt – bármikor korrigálhat.

Amennyiben például a 2019-ig érvényben lévő áfatámogatás kifut, alapjaiban változhatnak a trendek. „Ma még az egész iparágnak nagy talány, hogy mi lesz a kedvezményes áfával 2020-tól. Amennyiben visszaáll a 27 százalékos adószint, az drasztikusan visszavetné az újlakás-építéseket – mondja Soóki-Tóth Gábor. – Ez a még át nem adott projektek esetében az árak emelkedését jelentené, ami végső soron a vásárlókra hárul. Ellenkező esetben a beruházóknak magukra kellene vállalniuk a többletköltségeket, amivel a beruházás veszteségessé válna. Ha ez bekövetkezik, az jelentős mértékben csökkentené a keresletet, és egy sor, kevésbé sikeres projekt maradna félbe.”

Tekintetbe véve az építőipar szárnyalását és a kormány szándékát, hogy ez az iparág továbbra is húzóágazat legyen, ez a forgatókönyv ma nem tűnik valószínűnek.

Az építőipari boom fenntartásához – legalábbis középtávon – hozzájárulhatnak a nagyobb kormányzati beruházások, valamint a különböző támogatások, elsősorban a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (közkeletű nevén a csok) is. Utóbbiból két év alatt több mint 63 ezer igénylő 177 milliárd forinthoz jutott a pénzintézetektől.

A költségvetés tavaly 211, idén pedig 236 milliárd forintot szán a különböző otthonteremtési programok finanszírozására.

Magyarországon jelenleg összesen körülbelül 4,4 millió lakás van. „Az ideális állapot szerint 100 évente szükséges, hogy a lakásállomány egésze megújuljon. Amennyiben a megújuláshoz szükséges ütemet tartani kívánjuk, úgy évente 44 ezer lakásnak kellene megépülnie” – mondja Soóki-Tóth Gábor.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!