Magyarországon szükséges lehet a kiigazítások aktuális nyugdíjasokra való nagyobb terhelése – olvasható a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutatónak a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló tanulmányában.
A szerző szerint a nyugdíjszint nagyobb ingadozásai komolyan felvetik a garantált alapnyugdíj bevezetésének igényét, illetve a nyugdíjindex differenciálásának lehetőségét. (Vagyis a magasabb összegű nyugdíjban részesülők rosszul járnának.) Mindezt a svéd öregségi nyugdíjrendszer vizsgálata kapcsán írta Viszkievicz András, aki szerint az egyéni számlás gyakorlat lemásolása nem volna célravezető megoldás.
Ebben egyetértenek az általunk megkérdezett szakértők is. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója szerint fontos, hogy készülnek ilyen tanulmányok, és nem hisz abban, hogy a kormány nyáron már döntene is a jövőre életbe lépő nyugdíjformuláról. (Erről Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője nyilatkozott.) „Nem helyes, ha gyorsan döntünk egy olyan nyugdíjrendszerről, aminek nem látjuk a végét; az átmeneti évek kulcsfontosságúak. Csak egy 2015-20 után felálló rendszer dolgozható ki biztonságosan” – fogalmazott Baráth Gábor, aki megfontolásra ajánlaná a német pontrendszer tanulmányozását is. Mint mondta, az egyéni számlás rendszernek vannak hátulütői, Magyarországon például ugrálna a nyugdíjak színvonala. „Aki már nyugdíjas, az nem tudja alakítani a sorsát, ezért rájuk nem vonatkozhatna az új szabály. Az sem világos, hogy melyik korosztállyal indítana a kormány, de az 55 év alattiakat érintheti” – vélekedett. A szakember nem ért egyet azzal, hogy miközben egyik oldalról elismernék a biztosítási teljesítményt, azaz aki sok évet dolgozott és sok járulékot fizetett, annak magasabb a nyugdíja, de a nyugdíjemeléseknél hátrányosan megkülönböztetnék őket, és az alacsonyabb nyugdíjak után járna magasabb emelés. Ezt egyszer, 1999-ben már megtette az Orbán-kormány. A garantált alapnyugdíjról szólva a volt főigazgató hangsúlyozta: helyesebb lenne a szociális ellátások keretében rendezni a kérdést, „döntsük el, mi a nyugdíj funkciója”.
„A svéd nyugdíjrendszer egy sikeres ország sikeres nyugdíjrendszere” – nyilatkozta az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója. Simonovits András szerint a mostani magyar rendszer kevésbé szigorú, mint a svéd, de megenged olyan felelőtlen ígéreteket, mint 12 havi járulékból 13 havi nyugdíj fizetése, vagy azt, hogy az 54 éves korban 40 évi jogszerző viszonnyal nyugdíjba vonuló nő ugyanannyi nyugdíjat kap, mint egy hasonló pályát befutó, de 62 évesen visszavonuló hölgy. Ugyanakkor nem engedi meg, hogy bárki más akár egy nappal a korhatár elérése előtt öregségi nyugdíjat élvezzen. „Ha ezektől a rendellenességektől meg akarunk szabadulni, akkor előre a svéd rendszer felé, megfelelően módosítva a paraméterértékeket. De ugyanez rugalmasabban elérhető a német pontrendszerben” – nyilatkozta a szakértő. Mint mondta, a már megállapított nyugdíjakat a fogyasztói árakkal párhuzamosan emelni kellene, de ez a svéd nyugdíjrendszerben kizárt. Simonovits szerint, ha az alacsonyabb összegű nyugdíjakat jelentősen, a magasabb nyugdíjakat pedig alig emelik, azt egy-két évben el lehet játszani, de aztán ugyanúgy eltorzulnának a nyugdíjarányok, mint a késői Kádár-rendszerben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
