Még mindig közel 90 ezer pénztártag több mint 200 milliárd forintnyi megtakarítását kezelik a kormány által halálra ítélt magánnyugdíjkasszák. A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a tegnap zárult újabb kormányzati kampányban a magán-nyugdíjpénztári tagságnak csak kevesebb, mint 10 százaléka jelezte, hogy visszalépne az állami nyugdíjpillérbe.
Annak ellenére is döntő többségben maradtak a kitartók, hogy februárban az Erste, márciusban pedig az Aegon magánnyugdíjpénztára jelezte, hogy végelszámolással befejezi tevékenységét.
Az állami ajánlat pedig csábító volt. Akik március végégig visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe, ugyanolyan kedvező feltételekkel tehették ezt, mint ami a magánkasszák tavalyi államosítása idején érvényben volt. Vagyis adómentesen vehetik majd fel a reálhozamukat a visszalépő pénztártagok, illetve, ha a magánpénztárból önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatják tagi kifizetéseiket – a reálhozamot és a tagdíj- kiegészítést –, annak 20 százalékának megfelelő, legfeljebb 300 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhetnek.
A magánkasszák mellett kitartók magas aránya is azt mutatja, hogy nem lesz könnyű dolga a kormánynak, ha a tavalyi 3 ezermilliárdos einstand után a maradék, nagyjából 220 milliárd forintra becsülhető (a pénztártagok átlagosan 2,4 millió forintos portfoliója alapján) magánnyugdíj megtakarításra is megpróbálja rátenni a kezét. A magánkasszák fennmaradásának egyik útja, amin már el is indult a szféra, a pénztárak koncentrációja. A végelszámolással megszűnő kasszák tagjai a megtakarításaikat átvihetik egy másik pénztárba. A pénztárváltás költsége csupán pár ezer forint. Ezzel párhuzamosan egy másik úton is tettek lépéseket a maradó pénztárak. Felmerült, hogy adományokat, tagdíjakat szedjenek, s így biztosítsák fenntartható módon a működésüket. Érdekes, hogy a két legnagyobb magánkassza eltérő stratégiát választott. Amíg az OTP Magánnyugdíjpénztár tagdíjat vezetett be, melynek legkisebb, minden tagra kötelező összege júniustól havi 5000 forint, vagyis a tagság éves terhelése legalább 60 ezer forint lesz. Addig a legnagyobb magánpénztár, az ING Nyugdíjpénztár, 0 forintos minimum tagdíjról döntött, s csupán évi 4 ezer forint adományt kér jelenlegi és leendő tagjaitól a jövő évben. Ebből arra következtethetünk, hogy az OTP a meglévő tagság mellett, növekvő tagi teherviseléssel stabilizálja működését, az ING ellenben megpróbálja felszívni a kisebb pénztárak tagságát, így csökkentve az egy tagra eső működési költséget.
Hogy mi történt ugyanakkor a magánpénztárakat korábban „tőzsdézéssel” megvádoló állami vagyonkezelők oldalán? Nos, az állami kezelésbe átkerült 2946 milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarítás kifejezetten olvadásnak indult már az első évben.
Az 1387 milliárd forint értékű állampapír bevonása, persze teljesen rendben van, ennyivel csökkent az államadósság.
Azután ugye kifizettek 216 milliárd forint reálhozamot, ezzel sincs gond, továbbá 459 milliárd forint a 2011-es költségvetésben landolt, ott nyilván „hasznosult”.
Mégis támadt egy kis „hézag”, a mindezek alapján kalkulálható 884 milliárdos „elvárható” vagyontömeg és az Államadósság Kezelő Központ által kimutatott 684 milliárdos tényleges portfolió között az év végén. Nos, ez a 200 milliárdos különbség (több mint 20 százalék!) az állami portfoliókezelés első évi, az állam által „eltőzsdézett” vesztesége.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
