Felpuhítaná a „hiányszabályokat” az Európai Bizottság – brüsszeli források szerint ugyanis a jövőben a tagországoknak úgy kellene legfeljebb 3 százalékos költségvetési deficitet produkálniuk, hogy abba az oktatásra, beruházásra/innovációra költött pénzek nem számítanak bele. Azt egyelőre nem tudni, hogy e kiadásokból mit lehetne „leírni”.

 
Illusztráció - Fotó: Kállai Márton

Az OECD-tagállamok átlagosan a GDP csaknem 5,2 százalékát fordítják ugyanis oktatásra. Magyarország ennél lényegesen kevesebbet költ, a hazai képzési rendszerek a 33 ezermilliárdos nemzeti össztermék 3,8 százalékából „szűkölködnek” – azaz körülbelül 1200 milliárd forintból gazdálkodik a „tudásszektor”. Egyszóval, ha az unió egy az egyben kivenné a két említett tételt a költségvetési hiányszámításból, az azt jelentené, hogy a tagországok 5-10 százalékkal költhetnének többet. Ennyit pedig valószínűleg nem bír ki az európai pénzügyi egyensúly.

Ám a kiadások egy része is jelentősen növeli a választásra készülő államok mozgásterét – például a német és a francia politikai elitet 2017-ben, a magyart 2018-ban „mérik meg” a polgárok. Így első ránézésre a kormányok örülhetnek, hiszen bőkezűbb választási büdzsét tervezhetnek. Csakhogy az Európai Bizottság nem ajándékot ad. Ezzel párhuzamosan átalakítaná a forrásmegosztási rendszert. Eddig zömmel az állami, önkormányzati projekteket dotálták vissza nem térítendő támogatásokkal, most viszont a kormány „közbeszerzési befolyása” érdemben csökkenne, és ezzel együtt gyengülne a holdudvar finanszírozása.


A sor végén a tanári bérek. Még mindig jelentősen elmaradnak a magyar tanári bérek a fejlett országok átlagos szintjétől – derült ki az OECD oktatással foglalkozó gyorsjelentéséből. Bár az látszik, hogy a pedagógus-életpályamodell hatására 2012 és 2014 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a tanárok fizetése, ezzel egy időben elvették tőlük a különböző pótlékokat. Ráadásul a 2014-es adatok alapján csak Szlovákiát sikerül megelőznünk. Egy szlovák általános iskolai tanár átlagosan 12 ezer dollárt kap, nálunk 13 228 dollárt (kb. 3 millió 700 ezer forint). A 10 és 15 éves szakmai múlttal rendelkező tanárok bére már a cseh fizetéseket is előzi, de a középfokú oktatásban kezdőként megkereshető 14 500 dollárral (kb. 4 millió forint) szintén csak északi szomszédaink előtt állunk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!