A Széll Kálmán-tervben nincsenek megszorítások – állítja itthon a kormány, külföldön viszont fizetett szakértők segítségével kommunikálja ennek ellenkezőjét.
Mit tesznek?
1. Át kell alakítani a gyógyszerár- támogatások rendszerét, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de kevesebbet kelljen rá költeni.
2. A nyugdíjemeléseknél a jövőben a gazdasági növekedés ütemétől függetlenül csak az inflációt vennék figyelembe, a reálkeresetek növekedéséből semmilyen mértékben nem részesülnének a nyugdíjasok.
3. Megszűnik a korkedvezményes nyugdíj.
4. Mérséklik a táppénz összegét.
5. A jelenlegi 270-ről 90 napra csökkentik az álláskeresési
járadék folyósítási idejét.
6. 100 ezerrel csökkentenék a rokkantellátásban részesülők számát.
7. Családtámogatási ellátások (családi pótlék, gyed, gyes, gyet, anyasági támogatás) befagyasztása.
8. A felsőoktatásban megszűnhetnek karok, és csökkenhet az államilag támogatott hallgatói létszám. A jövőben a költségtérítéses képzésben a hallgatók a költségek 100 százalékát fizetnék.
9. 2013. január 1-jétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.
10. Jövő év elejére egyetlen holdingba szervezik a magyar vasutat, a busztársaságokat és a fővárosi közlekedési vállalatot.
Mit okoznak?
1. Bár a részletek nem ismertek, szakértők mondják: a betegek terheinek növelése nélkül nem lehet elérni a megjelölt 120 milliárd forintos megtakarítást. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke szerint ez oda vezethet, hogy a létszükségletű gyógyszereket sem váltják majd ki. Ha a gyártókat túlzottan megterhelik, azok egyszerűen kivonulnak Magyarországról.
2. Gyakorlatilag hosszú távon befagyasztanák a nyugdíjakat, folyamatosan csökkenne a nyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított aránya. Ez csaknem 3 millió nyugdíjast érint.
3. 63 ezer rendőrt, tűzoltót, katonát és pénzügyőrt érint az intézkedés, közülük éves szinten mintegy ezren mennek korengedménnyel nyugdíjba. A szakszervezet tömeges elvándorlásra számít, mert a belügyi dolgozók 40 százaléka nettó 140 ezer forintot keres, általában 12 órás váltásban. A Facebookon tűzoltók tiltakoznak azért, hogy a kormány és a média „nekik uszítja” a társadalmat, miközben ők egészségkárosító, stresszes munkát végeznek, amelyben nem feltétlenül tud helytállni egy 55 éves ember.
4. A részletek még nem ismertek, de a táppénz jelenlegi összegét a Bajnai-kormány csökkentette az átlagbér 60 százalékára a korábbi 70-ről. Egy átlagos magyar munkás évente 8 napot tölt betegállományban, míg 2006-ban 12,7-et, 2007-ben pedig 11,7-et töltött. A kormány táppénzcsalásokra hivatkozik, de a WHO adatai szerint nálunk hamarabb meggyógyulnak a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban. Az OEP már 2008-ban jelezte: a szigorúbb ellenőrzések hatására jelentősen csökkent a táppénzes napok száma, de a gyógyítás elodázása hosszú távon tetemes költséget jelenthet a páciensnek, a munkáltatónak és a társadalombiztosítónak egyaránt.
5. A munkanélküliség átlagos időtartama 19 hónap, ami 2,5 hónappal hosszabb, mint egy éve. Szakértők szerint a Széll Kálmán-terv a munkahelyteremtést nem ösztönzi, ezért ez a lépés sem az munkához jutás esélyét, hanem a munkanélküliek számát növeli, viszont a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése javít a statisztikán. A kormány azt ígérte, hogy idén 220 ezer embernek ad közmunkát (a KSH szerint most 474 ezer állástalan van, a foglalkoztatási szolgálat 684 ezer álláskeresőről tud) – a költségvetésben erre szánt pénz azonban csak hónapokra elég.
6. A lépés, amellyel 150 milliárd forintot remélnek megtakarítani, csaknem 380 ezer aktív korú rokkantnyugdíjast érint. Számuk egyébként a szocialista kormányok intézkedései nyomán az elmúlt két évben több tízezerrel csökkent. Tömegesen a ’90-es évek elején, egyfajta politikai-társadalmi konszenzus nyomán százalékoltatták le magukat azok, akikre egyébként munkanélküliség várt. Azóta ők már többnyire elérték a nyugdíjkorhatárt. A rokkantakat a jellemzően fizikai megterhelést jelentő közmunkára köteleznék – állapotuknak megfelelően.
7. Ahogy 1999–2002 között, úgy most is a családtámogatási rendszer csak a jobb módú családok gyermekeit támogatja. Az alanyi jogon járó juttatások befagyasztása és az adórendszeren keresztül biztosított bőkezű kedvezmények következménye, hogy míg egy gyesen lévő háromgyermekes anyuka támogatása egy fillérrel sem emelkedik (vagyis támogatásának reálértéke csökken), addig a havi félmillió forintot kereső családfő három gyerek után havi 99 ezer forint családi kedvezményt vehet igénybe az adócsökkentésen felül.
8. A döntés ellenkezik az Európa Bizottság stratégiájában elfogadott vállalásunkkal, miszerint kilenc év múlva 30,3 százalékos lesz a felsőfokú végzettségűek aránya. Ráadásul az államilag támogatott helyek számának drasztikus csökkentése és a költségtérítés összegének emelése elsősorban a hátrányos szociális helyzetű fiatalokat fogja kizárni a felsőoktatásból.
9. A hírek ellentmondásosak arról, hogy kikre mikortól vonatkozna a szabály, de a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tanulmánya szerint a személygépkocsik és motorkerékpárok 6, a teherautók pedig akár 34 forintot is fizethetnek kilométerenként.
10. Három év alatt összesen 162 milliárd forintot szeretne így „kinyerni” a kormány. Szakértők szerint a párhuzamosságok felszámolásából, a személyszállítási kapacitások csökkentéséből, a menetrendek összehangolásából, a közös karbantartás, üzemeltetési informatika, könyvelés, személyzetgazdálkodás kialakításából jó, ha 15-20 milliárd összejön. Marad tehát az egységes tarifa- és jegyrendszer kialakítása, az utazási kedvezmények drasztikus csökkentése, vasúti szárnyvonalak bezárása, a járatok ritkítása, és esetleg az áremelés.
Mit mondtak?
1. „A Fidesz nem ért egyet a gyógyszerek ingyenességének megszüntetésével, mert álláspontja szerint ez a legrászorultabb, legelesettebb embereket érintené leginkább.” (Aszódi Pál, 2006. augusztus 24.)
2. „A Gyurcsány-korszak szocialista kormányai megélhetési válságba sodorták a nyugdíjasokat, az elhibázott gazdaságpolitika miatt évek óta csökken a nyugdíjak reálértéke,a nyugdíjas infláció meghaladja az átlagos infláció mértékét.” (Navracsics Tibor, 2010. január 15.)
3. „A nyugdíjrendszer átalakításával, például a korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével a kormány gyakorlatilag hadat üzent a nyugdíjasoknak.”
(Szijjártó Péter, 2006. augusztus 30.)
4. „Újra 70 százalékos lesz a táppénz.” (Szijjártó Péter, 2009. május 14.)
5. „A Fidesz elnöksége mai ülésén elhatározta, hogy nemzeti ügyként tekint a foglalkoztatottságra és a munkanélküliség csökkentésére.”
(Varga Mihály, 2010. február 9.)
6. „A felülvizsgálatra visszarendelt rokkantnyugdíjasoknak, éppen a rokkantaknak a pszichoszomatikus válaszreakcióval még rokkantabbá válásának sajnos potenciális a kockázata.” (Iván László, 2006. május 23.)
7. „Akármilyen is a körítés, a lényeg az, hogy a kormány elvesz a családi pótlékból, így saját alkalmatlanságának árát a családokkal fizetteti meg.”
(Cser-Palkovics András, 2009. március 19.)
8. „A költségtérítéses szakon fizetendő díjemelés célja, hogy elriasszák a fiatalokat a tanulástól, és akiket nem sikerült elriasztani, azoktól pénz hajtson be.” (Pálinkás József, 2006. július 4.)
9. „A kapuk a focipályára valók.” (Orbán Viktor, 2001. augusztus)
10. „A MÁV szárnyvonalainak felszámolása és a Volán átszervezése ellehetetleníti a vidéki Magyarország életét.” (Szijjártó Péter, 2006. július 5.)
Százmilliós PR-offenzíva
Százmilliós értékben kötött három hónapos szerződést a kormány két londoni tanácsadó céggel, de közbeszerzést nem írtak ki. A Magyarország külföldi megítélésének javítását célzó szerződések értékéről a kormány később ad felvilágosítást, de piaci információink szerint havi legalább 40-70 ezer eurós összeget ér egy ilyen megbízatás. A tanácsadók feladata lesz Magyarország „újrapozícionálása” mellett a politikai és gazdasági lépések kommunikálása.
Úgy tudjuk, a kabinet napi kapcsolatban van a cégekkel, rendszeresek a videokonferenciák. A Financial Times egyik blogja pénteken közölte, hogy két brit céggel kötött megállapodást a kormány. A Financial Dynamics korábban a görög és izlandi kormánynak is dolgozott, a másik cég, a grúz kabinettel is szerződő Project Associates, amelyet politikai PR-feladatokkal bíztak meg. A „magyar PR-offenzíva” a jövő héten kezdődik, amikor Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár Londonba látogat. A hírek szerint az Orbán-csomagról mást kommunikál a kormány a magyar választóknak, mást a hitelminősítő cégeknek. Állítólag létezik egy 180 oldalas angol nyelvű anyag, amelyben részletesen fejtik ki a csomag részleteit, miközben itthon azt tervezik, hogy csak csepegtetve szivárogtatják ki a konkrétumokat. Magyar szakembereknek, vagy intézmények nem jutott ebből a titkos anyagból, ugyanakkor beszédes, hogy a legnagyobb hitelminősítők, a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch Rating’s hazánkkal foglalkozó elemzői kitérő választ adtak, kaptak-e ilyen titkos anyagot. A Merill Lynch azt közölte: ők még csak most fogják olvasni a csomag „nem nyilvános változatát”.
Mindenesetre a jól fizetett külföldi kommunikátorok áttörést még nem értek el. A befolyásos gazdasági napilap, a The Wall Stree Journap európai kiadása pénteken azt írta: a magyar kormány által bejelentett megszorító terv nem egészen nyújtja azt, amit a közgazdászok vártak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
