Kocsist akarják az oroszok. - Az első alapvetés, hogy Pakson az történik, amit az oroszok akarnak, ám a szerződés legfontosabb részeit a magyar kormány 30 évre titkosította. Fontos kérdés, hogy ki vezényli a projektet – ráadásul vegyes nemzetiségű forrásaink szerint az oroszoknak vannak favoritjaik.

 
Az oroszok már a terepen vannak – a fővállalkozó megtekinti Paksot - Fotó: Kövi Gergő, MTI

 A belső szakmai és politikai ütközetekben gyakorlatilag az egész vezérkar elvérzett, nem véletlen, hogy a szakmai posztokra külföldi vezetőket kívánnak hozni. Ezzel vélik elejét venni a Lázár János és Simicska Lajos közötti birkózásnak. Ennek egyik epizódja lehet, hogy Bán Tamást nevezték ki a Paks II. beruházás vezérigazgatójának. Ám az oroszok fejében is van egy név: Kocsis István. Hogy milyen formában vezényelhetné a paksi projektet, arról szórnak a vélemények. Paks feje lehet? Az, hogy egy folyamatban lévő büntetőügy vádja szerint – bűntársaival – mintegy 15 milliárdos kárt okozott a Magyar Villamos Műveknek, a jelek szerint nem szúrja az oroszok szemét.
(Kocsis a paksi erőművet is tulajdonló MVM vezérigazgatója volt.)

Kormány: A Roszatom dolga

Hogy 15 milliárd forint feltételezett „elvillanása” orosz viszonylatban nem makula egy karrieren, mi sem bizonyítja jobban, hogy magyar és orosz energetikai források egybehangzóan állítják: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014-es megállapodását Kocsis segített összehozni – mégpedig a magyar fél kérésére. (Ez egyébként azt is jelzi, hogy a magyar kormánynak sem derogál némi korrupciógyanú.) Kocsis pedig azért lehetett sikeres a közvetítésben, mert már korábban is részese volt a paksi projekt kimunkálásának, és az oroszok bizalmi emberüknek tekintik. Az persze jogos kérdés, hogy mi lesz a Kocsis ellen folyó perrel, de legtöbb informátorunk – különös tekintettel az orosz szándékra – felmentést vizionál.

Igaz, a paksiak nem azt nehezményezik, hogy nem tudják, hogy valójában ki az erőmű „erős embere”, sokkal inkább azt, hogy nem tudják, miképp hat az erőmű építése a mindennapokra. Talán ennek az információhiánynak tudható be, hogy miközben a Tolna megyei város „megkapta” a jövőjét a kormánytól, mégis forr az elégedetlenség, példának okáért az atomerőmű bővítéséről beszélő L. Simon Lászlót is alaposan kifütyülték.

A kormányzat ígérete szerint a beruházás 40 százalékát magyar cégek viszik, ennek mikéntje szintén a kontraktus titkosított részében szerepel. Ám a Vasárnapi Hírek úgy tudja, a belső kormányzati mondás az, hogy a „magyar arány teljesítése” az orosz fél (nevezetesen a Roszatom felelőssége).

Magyarán: a kormány mossa kezeit, és nem köteles helyzetbe hozni magyar vállalkozásokat.

Ez egyrészt azt jelenti, korántsem biztos, hogy a ma az erőműben dolgozó cégek képesek lesznek beszállni az építkezésbe és a későbbi üzemmenetbe, hiszen általában nincs forrásuk kapacitást növelni.

Másrészt csak most indulnak a képzések, miközben 2018-ban startol az építkezés, azaz nincs érdemi idő speciális tudással és gyakorlattal rendelkező szakmunkások kinevezésére sem.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!

Komoly közbiztonsági problémát vethet fel, ha nem lesznek olyan helyek, ahol az orosz munkavállalók kiereszthetik a gőzt. 
7000 ember dolgozik majd csúcsidőben az erőmű bővítésén, még senki nem tudja, hol helyezik el őket.
 

Gyakorlatilag Paks teljes vezérkarát külföldi szakemberekre cserélné a kormány. Az ok: az erőmű vezetői valamiképp involválódtak a Simicska–Orbán háborúban.

Nem dokumentálták túlzottan a paksi bővítés környezeti hatásait: például senki nem tudja, hogyan hat a Duna élővilágára, hogy az új reaktorok hűtése megemeli a folyó vizének hőmérsékletét. A szakmai válasz szerint ez remek lesz a melegebb vizet kedvelő halfajoknak.