Gyors egymásutánban több, elsősorban baloldali-liberális érzelmű véleményvezért tiltott ki az utóbbi hetekben a Facebook hosszabb-rövidebb időre. A közösségi háló a szólásszabadságot szinte szélsőségesen védi, a „rend” fenntartását nagyrészt a felhasználókra bízza – így valószínűleg egymást „jelentik fel” a magyar politikai ellenfelek.
A „hullám” Föld S. Péter kollégánkkal, a PINK állandó szerzőjével indult, akit a Portugál című írása után tiltott le a Facebook. „Cristiano homoszexuál! Utálunk szar Románia! – Ezekkel a rigmusokkal vonultak a magyar szurkolók Lisszabon utcáin a portugál–magyar mérkőzés előtt. Értem én az indulatot, hogyne érteném. Cserbenhagyott, lesajnált, kétségbeesett emberek masíroztak a portugál főváros stadionja felé” – írta akkor a közösségi oldalon Föld S. Péter.
Nem sokkal ezután érkezett a Facebook üzenete az egyhetes kitiltásról. Korábban egy, majd három napig nem írhatott az üzenőfalra az ismert publicista. „Talán az oda nem illő kifejezés használata miatt kaptam a tiltást, nem tudom” – mondja Föld S.
„Az az érzésem, hogy a Facebooknak nincs humorérzéke, és csak a »trágár« kifejezést érzékelte a rendszer, az iróniát nem.” Török Mónika újságírót is kitiltották, már nem is egyszer. A Facebookon igen aktív bloggert, korábban az emberi jogsértésekkel kapcsolatos bejegyzései miatt tiltották ki. Jelenleg újabb „szilenciumát” tölti.
Szele Tamás újságíró, a Gépnarancs és a huppa.hu szerkesztője pedig azzal szembesült nemrégiben, hogy törölték egy bejegyzését, majd ki is tiltották. Ráadásul nem is azt, amit ő írt. „2014 áprilisában megosztottam a kiváló tollú Földes Péter egyik írását, ezt kifogásolták. Hogy azzal mi lehetett a hiba, meg nem mondanám, remek írás volt, szabadelvű, erős, tisztességes – biztos csípte valakinek a szemét. Tegnap reggel jelezték, hogy törölték egy másik bejegyzésemet is, ez pedig a még kiválóbb Para-Kovács Imre egyik írása volt, szintén vagy három éve. Ej, de ráérhet valaki, hogy végigbogarássza az évekkel ezelőtti dolgaimat” – fejti ki a történetet lapunknak Szele.
Vallást igen, híveket nem
A Facebook egy magáncég, amelynek a felhasználási feltételeit elfogadjuk akkor, amikor regisztrálunk oda. Ám a cégnek nincs kapacitása arra, hogy figyelje, ki sérti meg a szabályzatot – több mint egymilliárd felhasználóval és sok száz működési nyelvvel erre esélye sem lenne. Azaz a cég a felhasználókra bízza a „rend” fenntartását.
Ha úgy gondoljuk, hogy valaki olyat posztolt, ami nem való a Facebookra, akkor az annak a jobb felső sarkában elrejtett ikonnal értesíthetjük a fenntartókat a sértő tartalomról. Az üzemeltetők az így megjelölt tartalmat megnézik, és ha úgy találják, hogy valóban sérti a szabályokat, eltávolítják.
A fentiekben leírt „kitiltási hullám” is ennek az „önszabályozó” rendszernek a működését mutatja. Azaz nagy az esélye, hogy a fenti esetek többségében egyszerűen jobboldali trollok pécézték ki maguknak a publicistákat.
Politikai bosszúra is van példa: múlt heti interjúalanyunkat, Setét Jenőt állítása szerint egy szocialista roma politikus tiltatta le, akivel vitája támadt a közösségi térben.
Eközben a Facebook dolgozik azon, hogy mesterséges intelligencia segítségével ismerje fel a tiltott tartalmakat.
A TechCrunch technológiai szakportál szerint „felülvizsgálatra küldött” tartalmak harminc százalékát már a mesterséges intelligencia szűrte ki – elsősorban a pornográf képeket lehet így szűrni. Ám fontos, hogy ilyenkor is van emberi szem a folyamatban, az algoritmus csak megjelöli a gyanús tartalmat, de annak eltávolításáról egy alkalmazott dönt.
A Facebook eközben állítja: nincs automatizmus, azt vizsgálja felül a csapatuk, amit a felhasználók sértőnek jelölnek.
Hogy ezt ellenőrizzük, a Vasárnapi Hírek szerkesztősége tett egy próbát: létrehoztunk egy mások által nem látható csoportot, ahol kipróbáltuk, reagál-e a Facebook, ha tiltott tartalmakat osztunk meg. Egy meztelenséget ábrázoló fotó hét percig „élt”, ennyi időbe telt, mire a weboldal eltávolította. Pedig senki sem jelölte azt sértőnek, hiszen csak mi láttuk – a Facebook automatikusan észlelte, hogy milyen képet tettünk ki. Posztoltunk egy szélsőséges, gyűlöletkeltő linket is, de az nem verte ki a biztosítékot, lapzártánkig nem törölték. A csoportot sem törölték és a „csúnya” tartalmakat megosztó kollégáinkat sem tiltották ki a közösségi hálóról.
A rendszer messze nem működik tökéletesen: néhány hónapja nagy botrányt okozott, hogy a Facebook eltávolított egy ikonikus fotót, amely a vietnami háborúban készült – mert a napalmtámadás elől menekülő kislány meztelen volt a képen.
Zuckerberg azóta megígérte: finomítanak a szabályokon és a szoftveren is, hogy történelmi jelentőségű képek, illetve művészi alkotások ne essenek áldozatául a szabályzatnak.
A német Süddeutsche Zeitung szerint egyébként már nem a Facebook saját moderátorai végzik az európai posztok cenzúrázását, hanem kiszervezték ezt külső cégeknek, például az Arvatónak, ami a Bertelsmann berlini leányvállalata. Az újság a munkatársak kiképzésén használt segédletet szerezte meg. Ebben egy sor alapelv található, például, hogy vannak úgynevezett „védett” kategóriák és „nem védettek”. A védett kategóriába tartozik a biológiai nem, a vallási hovatartozás, a nemzetiség, a gender (társadalmi nem), a rassz, az etnikum, a szexuális orientáció, valamint a fogyaték, esetleg súlyos betegség.
Ha egy poszt valami ilyesmit támad, azt azonnal leveszik. Az életkor, a foglalkozás, a származási földrész, a társadalmi státusz, a külső megjelenés, a politikai hovatartozás és a vallások önmagukban nem védettek. A vallásokra vonatkozik egy nagyon érdekes kivétel: magukat a vallásokat szabad szidni, de a híveiket nem.
Gyűlölet a hálón
A Facebook alapvetően azért ad lehetőséget arra, hogy „jelentsük” azokat, akik megsértik a szabályzatát, mert a közösségi hálót sokan használják gyűlöletkeltésre és uszításra is. Ez különösen nagy gond volt a magyar felhasználók között másfél éve, a menekültválság csúcspontján. Nap mint nap bukkantak fel magukat „migránsvadásznak” nevező oldalak. Voltak olyanok, akik „életerős, hazaszerető” embereket toboroztak migránsokkal folytatott „baráti eszmecserére”. De volt olyan is, aki egyenesen fegyvervásárlásra szólította fel a „hazafiakat”.
Akkoriban azért támadták a Facebookot, hogy nem tesz eleget a gyűlölködés ellen. A Facebook ugyanis a szólásszabadságot amerikai módra értelmezi, azaz úgy véli, hogy gyakorlatilag mindent szabad, ami nem közvetlenül szólít fel erőszakra.
Ezt az amerikai kultúrába az alkotmány híres első kiegészítése „betonozta be” és emiatt az Amerikai Egyesült Államokban úgy gondolják, hogy a gyűlöletbeszédnek nem a tiltás a legjobb ellenfele, hanem az ellenérvek és a vita. A Facebook közösségi alapelveinek a témáról íródott fejezete azzal fejeződik be: ha valakinek nem tetszik, amit lát, beszéljen a sértő tartalom szerzőjével és intézzék el egymás közt. Vagy egyszerűen egy kattintással rejtse el a szeme elől.
Ennek megfelelően a „feljelentett” migránsvadász oldalakat is eltüntették a hálóról, ha valaki panaszt tett ellenük.
Ezután a magyar nyelven értő csapat megvizsgálta őket, ám ha úgy döntöttek, a bepanaszolt tartalom vagy csoport mégsem sértette a szabályzatot, újra megjelent a hálón. Ha mégis végleg törölték valamelyik „migránsvadász” csoportot, akkor az átlagosan egy napon belül újra felbukkant, csak éppen más néven.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!