Katonai puccs következhet be Görög­országban, ha nem sikerült rendezni a gazdasági-politikai helyzetet – bármilyen abszurdan is hangzik ez, mostanában egyre többször merült fel, hogy megismétlődhet az 1967-es katonai hatalomátvétel.

A fordulatnak külön érdekessége volt, hogy a „fekete ezredesek” juntája hét évig irányította Görögországot: egy olyan államot, amely már 1952 óta a demokratikus berendezkedést egyik alapelvének tekintő NATO tagja volt, de a nyugati hatalmak ezt tétlenül nézték.

Görögország katonai kiadásai a több évtizedes török–görög viszály miatt mindig is nagyok voltak: míg egy átlagos európai ország a GDP körülbelül 2 százalékát fordítja a hadseregre, Athén ennek kétszeresét. Nemrég kiszámolták, hogyha az elmúlt tíz évben a görögök az európai színvonalat tartották volna a hadi kiadásokban, 150 milliárd eurót, a legutóbbi mentőcsomag teljes összegénél éppen 20 milliárddal többet tudtak volna megtakarítani. Így a most végrehajtandó reformcsomagnak is egyik fontos intézkedése, hogy mérsékelni kell a védelmi kiadásokat. Tehát az összeesküvés-elméletek kedvelőinek a fejében könnyen felmerülhetett, hogy a fennálló politikai rendszer kedvezményezettjei esetleg fellázadhatnak a változtatások ellen, és mivel ők képviselik az egyetlen szervezett erőt az országban, akár a hatalmat is átvehetik.

„Nem lehet úgy kormányozni az embereket, hogy azt mondjuk nekik, a következő tíz évben a jövedelmük 25 százaléka elveszik, ha minden adósságot kifizetnek. Senki nem mondja ezt ki, de nem is lehet ezt katonai puccs nélkül megvalósítani” – nyilatkozta még márciusban Michel Rocard volt francia miniszterelnök a Libération napilapnak adott interjújában, amelyben François Hollande és növekedésélénkítő politikája mellett állt ki. Majd a múlt héten Daniel Cohn-Bendit, az Európai Parlament zöld frakciójának társelnöke fejtette ki, hogy amennyiben Görögország nem kap külföldi segítséget, nem adnak az embereknek reményt, katonai junta juthat hatalomra.

„Azt nem tudom megmondani, hogy mi lesz öt év múlva, de pillanatnyilag ennek semmi jele” – mondta Fokasz Nikosz, matematikus-szociológus egyetemi tanár, az ELTE Peripato Társadalmi Dinamika Kutatóközpont vezetője, a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének igazgatója lapunknak. „1974, az ezredesek diktatúrájának bukása óta a görög hadsereg tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a politika a civilekre tartozik, míg ők csak és kizárólag a honvédelem kérdéseivel foglalkoznak, amit civil ellenőrzés alatt tesznek. Nem látszik, hogy ezen a téren bármi változás történt volna. A görög pártpaletta nagyon színes, léteznek olyan jelentős formációk, amelyek gyanakvással néznek a jelenlegi hatalomra, de még az ő esetükben sem merült fel a gyanú, hogy a hadsereg ne tartaná magát az alkotmányos elvekhez” – mondta a szakértő.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!