Míg Magyarországon egyre többször sikkadnak el a korrupciós ügyek, a környező országok sorra kapják az elismeréseket a korrupcióellenes küzdelemben elért eredményeikért.

  <h1>Elena Udrea letartóztatása - Fotó: Vadim Ghirda, MTI/AP</h1>-
  <h1>A román Korrupcióellenes Ügynökség legnagyobb fogásai 2014-ben</h1>-

Elena Udrea letartóztatása - Fotó: Vadim Ghirda, MTI/AP

- – Kép 1/2

A „megtisztulásért” folytatott harc nemzetközi sztárja manapság Románia, amely korábban a sereghajtó volt az európai államok között. A Korrupcióellenes Ügyészség tavaly 1138 embert tartóztatott le, többek között Adrian Nastase volt miniszterelnököt, két egykori minisztert, a parlament öt tagját és 24 polgármestert. Idén februárban Traian Băsescu exállamfő kedvence, Elena Udrea került a rács mögé, mert a 2008 és 2012 között turizmusügyi miniszterként 150 millió forintnak megfelelő kenőpénzt fogadott el, és segített milliárdos vállalkozó férjének a pénzmosásban. (A luxus iránti szenvedélyéről híres politikus a börtönben rögtön azt kérte, tapétázzák ki a celláját és hozzanak neki új bútorokat.) Majd egy hónappal később az egyik antikorrupciós társszerv, a Feddhetetlenségi Ügynökség vezetőjét, Horia Georgescut vették őrizetbe, mert a gyanú szerint 2008 és 2009 között átszámítva 22 milliárd forinttal károsította meg az államot annak a hivatalnak az élén, amelyik a kommunista diktatúra alatt elkobzott ingatlanvagyon visszaszolgáltatását felügyelte.

„A román antikorrupciós küzdelem teljesen más irányba fejlődik, mint a magyar. Ott áttörték a gátakat: akár börtönbüntetéssel is sújthatók közszereplők. Magyarországon ilyen az elmúlt években viszonylag kevés volt, és a politika felsőbb köreit egyáltalán nem érintette” – hívta fel a figyelmet Martin József Péter, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója. Romániában a vagyonnyilatkozatokat is egy külön intézmény ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a valóságnak. Szemben a magyar nyilatkozatok rendszerével, ami lényegében semmire nem jó” – mondta a közügyek átláthatóságáért küzdő szervezet vezetője.

A románok mellett a szlovén és horvát hatóságok is kiemelkedő munkát végeznek. Az Európai Unió 2014-es antikorrupciós jelentése követendő, „jó példaként” emelte ki a szomszédos országok gyakorlatát. A horvát Korrupció és Szervezett Bűnözés Ellen Küzdő Hivatal azzal szerzett hírnevet, hogy Ivo Sanader volt miniszterelnök visszaéléseit derítette fel. A szlovén Korrupciómegelőzési Bizottság szerény erőforrásai ellenére is évi ezer esetet vizsgál ki. Sikerült átvilágítaniuk az összes főbb párt politikusainak vagyongyarapodását, és több esetben derítettek fényt arra, hogy jogtalanul szereztek tulajdont.

Ugyanakkor a szlovén hivatal működését maga az antikorrupciós intézményrendszer nehezíti meg. „Romániában és Horvátországban a hivatalok a főügyészséghez tartoznak, így eljárást is indíthatnak, azonban Szlovéniában csak nyomozásért felelnek, így az ügyet aztán át kell adniuk” – magyarázta Cornelia Abel, a TI berlini központjának Délkelet-Európáért felelős koordinátora. De önmagában kevés, ha létrehoznak egy korrupcióellenes ügynökséget. „Ideális esetben ezek a hivatalok részét képezik egy átfogó rendszernek. Ahhoz, hogy hatékonyan működhessenek, függetlennek kell lenniük a politikától, jól körül kell határolni a hatáskörüket és biztosítani az anyagi és emberi erőforrásokat” – állítja a szakértő. A korrupcióellenes küzdelemhez elengedhetetlen, hogy legyenek olyan partnerek, akik hajlandóak együttműködni a hivatalokkal. „A koszovói antikorrupciós ügynökség csak nagyon korlátozott esetben nyomozhat, és utána is át kell adni az eredményeket az ügyészségnek. Majd semmi nem történik” – hozott példát a működésképtelen rendszerekre Cornelia Abel. A korrupciókutató szerint a civil társadalom nyomást gyakorolhat ezekre a szereplőkre, hogy végezzék el a munkájukat, és segíthetik is őket: mint Romániában is teszik.

A román Korrupcióellenes Ügynökség legnagyobb fogásai 2014-ben

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!