Egyre nagyobb életszínvonal-romlás vár a jövő nyugdíjasaira – a megígért reform elsunnyogásával és a magán-nyugdíjpénztári rendszer lerombolásával ezt érte el a kormány.
Az állami nyugdíjrendszeren belüli egyéni számlák kialakítása talán a legfontosabb kormányzati ígéret volt a magánkasszák két évvel ezelőtti államosításakor – ez volt az a „nagyvonalú ajánlat”, amibe becsomagolták a nyílt zsarolást: a járulékbefizetések eltérítését és a magánpénztárak ellehetetlenítését. A héten egyértelműen kiderült: ebben a ciklusban nem lesz nyugdíjreform, és bár informatikai fejlesztésként ígérik az egyéni számlákat, azok azonban bizonyítanák, hogy az állam a magánnyugdíjak einstandját követő egy évben 200 milliárd forintos árfolyamveszteséget „intézett” (tőzsdézett el) vagyonkezelés címén, további 18 milliárd pedig egyszerűen „elpárolgott” a rendszerből.
A kormány megúszhatja a ciklust nyugdíjreform nélkül, ám a társadalomnak éppúgy szembe kell néznie a nagy ellátórendszerek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésével, mint a fejlett világ valamennyi országának. Legalább két nagy kockázatról van szó: az egyik a várható élettartamból, vagyis a társadalom elöregedéséből adódik, a másikat az évek óta húzódó adósságválság és az államok hitelképtelensége szolgáltatja. Az OECD tanulmánya szerint csak a tagállamok töredékében tart lépést a nyugdíjkorhatár emelése a várható élettartam emelkedésével. Az, hogy egyre kevesebb járulékbefizető pénzéből kell fedezni egyre több nyugdíjat, oda vezet, hogy a fejlett országokban a mostani pályakezdők legfeljebb átlagfizetésük felére számíthatnak nyugdíjként. Csak azokban az országokban jobb a helyzet, ahol erős magánpénztári rendszer egészíti ki az állami ellátást: ott a pályakezdők nyugdíjvárománya a 60 százalékot is meghaladhatja. Így nem túlságosan megnyugtató, hogy két éve az Orbán-kormány lerombolta az egyik nyugdíjpillért, hiszen ezzel hazánk is azon országok közé sorolt, ahol a jövendő nyugdíjasok egyre nagyobb életszínvonal-romlással számolhatnak.
PILLÉR HELYETT MANKÓ
A mai ötveneseknek jelentheti az öngondoskodás újabb szalmaszálát a NYESZ, vagyis a nyugdíj-előtakarékossági számla, amit ugyan a magyar nyugdíjrendszer negyedik pilléreként hirdettek meg. Igaz, a második pillér a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával lényegében megszűnt, és valódi pillérről azért sem beszélhetünk, mert a konstrukció csak középtávon vonzó. Tetszés szerinti összeget, tetszés szerinti időpontban és gyakorisággal helyezhetünk el ezen a számlán. Az éves befizetések 30 százalékát, de legfeljebb 130 ezer forintot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból. Választhatunk portfóliót, és befektetéseinket a 20 százalékos kamatadó sem terheli. A pénzünkhöz a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy nyugdíjba vonuláskor, de legkevesebb 3 év takarékoskodás után juthatunk hozzá. Ha viszont csak 2020 után esedékes a nyugdíjba vonulásunk, akkor a visszaigényelhető szja felső korlátja már nem 130 ezer, hanem csak 100 ezer forint.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
