A spanyol kormány tegnap este bejelentette: 100 milliárd eurós segítséget kér az Európai Uniótól bankrendszere összeomlásának megelőzésére. Ezzel Spanyolország a negyedik euróövezeti ország, amely uniós mentőövbe kapaszkodik a válságban.
Az euróövezet pénzügyminiszterei tegnap állapodtak meg abban, hogy Madrid számíthat a kért összegre. Az IMF pénzzel nem száll be, de feltehetően felügyeleti szerepet kap a mentőcsomag ellenőrzésére. Az IMF szerint 40-80 milliárd euró kellene ahhoz, hogy a spanyol bankrendszert megóvják az összeomlástól. Egyedül a csődbe jutott Bankiának, a negyedik legnagyobb spanyol pénzintézetnek 23,5 milliárd eurós tőkeinjekcióra lenne szüksége. A spanyol bankszektor nagyban ki van téve a görög válság továbbterjedésének, az országban egyre több a nem teljesítő jelzáloghitel.
Így a spanyol kormány, amelynek az egyre súlyosabb munkanélküliséget, az ingatlanpiac összeomlását, a bankok kisegítését és a recesszió egyéb problémáit is meg kell oldania, ha tényleg úgy dönt, hogy segítséget kér, akár 440 milliárd eurót is igényelhet az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF), amely eddig már Görögországot, Írországot és Portugáliát is kihúzta a bajból.
Spanyolországban az utca emberét az dühíti a legjobban, hogy míg a kormány nem engedett a megszorítások ellen tüntető tömegnek, a bankok első kérésére ugrik. Pedig Spanyolországban egyre nő a társadalmi elégedetlenség, és már a 25 százalékot is meghaladja a munkanélküliség. Minden második fiatal munkát keres, és sokan már a tanulásba sem tudnak menekülni, ugyanis a megszorítások az oktatást is elérték, egyre kevesebben tanulhatnak tovább. Viszont azok sem látják sokkal rózsásabban a jövőt, akiknek szerencséjük volt, és felvették őket valamilyen egyetemre: úgy tervezik, ha végeztek, Nagy-Britanniában vagy Németországban fognak majd dolgozni, mert otthon úgysem kapnak majd állást. A kilátástalanságot a legjobban talán az jelzi, hogy a prostituáltak is arra az egyre növekvő konkurenciára panaszkodnak, mert rengetegen nem találnak más módot arra, hogy gyorsan pénzhez jussanak.
Egy flamenco tánccsoport sajátos performansszal tiltakozik a válság és a pénzügyi világ kapzsisága ellen: a táncosok véletlenszerűen hétköznapi ruhában betérnek a bankfiókokba, majd egyikük elkezd énekelni. Először csak a vezetőjük kezd el mozogni, majd a társai is követik. Táncukat a személyzet és az ügyfelek többnyire döbbent arccal figyelik, de vannak olyanok is, akik szenvtelenül folytatják az ügyintézést. A dal szövege, amelyre táncolnak, külön figyelemre méltó. „Itt nincs válság, nincs, nincs / Itt nincs válság, nincs, nincs, nincs / Csak szemtelenség van!” – éneklik panaszosan a refrént az értelmetlen pazarlásról és az elveszett álmokról szóló versszakok között.
(Lapzártánkig nem derült ki, vajon a Bankia, tüdő és kopoltyú című flamencodal és -tánc hatott-e a CNN-nek magyar tündérmeséről, „nincs válságról” nyilatkozó Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterre – a szerk.)
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős magyar tagja látogatást tett Olaszországban, ahol Mario Monti miniszterelnökkel is találkozott. A biztos jónak találta az olasz kormány új munkaügyi reformcsomagját, amely a fiatalok 35 százalékos munkanélküliségének és a nők mindössze 50 százalékos foglalkoztatottságának problémáját orvosolná. Ezt az olasz parlament illetékes bizottságai előtti meghallgatáson is kifejtette, melynek célja az volt, hogy meggyőzze őket, szavazzák meg a reformokat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
