„Becsületért a dzsiháddal” címmel bosnyákoknak szóló húszperces videót tett közzé nemrég az Iszlám Állam (ISIS). Arra buzdítják a muszlim vallású balkáni népet, hogy csatlakozzanak a terrorszervezethez.
A felvételeken több bosnyák harcos is szerepel. Egy „Szaladdin al-Boszni” álnéven bemutatott férfi például arra szólítja fel a „Boszniában, Szerbiában és a Szandzsákban élő hittársait”, hogy robbantsák fel ellenségeik autóját vagy mérgezzék meg őket. Vlado Azinović szarajevói politológiaprofesszor és Muhamed Jusić teológus-publicista nemrég tanulmányt jelentett meg az Iszlám Állam kötelékében harcoló bosnyákokról. A norvég külügyminisztérium támogatásával készült elemzésből kiderül, hogy 2013–2014-ben 156 bosnyák férfi, 36 nő és 25 gyerek utazott Szíriába.
Az ISIS-hoz csatlakozó harcosokat két csoportra lehet osztani. Egyik részük már az 1990-es években is harcolt a balkáni háborúban, és kialakult a kötődésük az arab világ felé, mivel „honvédő háborújukat” a Közel-Keletről érkező önkéntes katonák támogatták.
A másik csoportot a szerencsét próbáló fiatalok alkotják, akik kilátástalannak érzik a helyzetüket a húsz éve gazdasági és politikai válsággal küzdő országban – ahol a hivatalos statisztikák szerint 63 százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében. Őket – a szerzők szavaival élve – legfőképpen „az adrenalin és az önigazolás vágya hajtja, és az, hogy tiszteletet vívjanak ki, továbbá tartozzanak valahova”.
A legnagyobb fenyegetést azok jelentik Bosznia-Hercegovina és a térség biztonsága szempontjából, akik alapos kiképzést kaptak fegyverhasználatból és robbanószer- készítésből, hozzászoktak a kegyetlenséghez, s most visszatérnek.
A bosnyák kormány máris új biztonsági stratégián dolgozik, mivel félő, hogy az eddig hazaérkezett mintegy ötven harcos helyi szinten próbálja megalakítani a maga kis dzsihádista közösségét. Az 1995-ös daytoni békemegállapodás következtében azonban elképesztően bonyolult államigazgatás jött létre az országban. A rendszer szavatolja, hogy a három államalkotó nemzet – szerbek, bosnyákok és horvátok – közül egyik jogai se sérüljenek, így az állam gyakorlatilag működésképtelen.
A 3,8 millió főt számláló Bosznia-Hercegovinában huszonkét különböző és önálló regionális és föderációs rendőrség működik. Nincs központi nyilvántartás a Közel-Keletre távozott vagy az onnan hazatérő harcosokról, ami megnehezíti a radikalizmus elleni harcot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!