Az Orbán-kormány most éppen meghátrált - de aggódva figyelnek az érdekvédők

Pár éven belül német bérszínvonalon keresnek az autógyárak melósai és beszállítók munkásai – ígérte a kormány, és a mondás hiteles. Igaz, nem a magyar kabinetről van szó, hanem a csehről, illetve a szlovákról. Ennek ellenére a Jaguár Nyitrán építette meg új üzemét. Ez két dolgot jelent.


Az egyik, hogy a magas hozzáadott értékkel dolgozó cégeket (ez esetben az autóüzemeket) nem vagy csak módjával befolyásolja a bérszínvonal. Ami nem csoda, hiszen az „emberi költség” mindössze 5-7 százalékát teszi ki a teljes gyártási költségnek.

A multiknál sokkal többet nyom a latban a jogbiztonság. Példának okáért több feldolgozóipari szakszervezet megpróbálta rábeszélni nagy cégek menedzsmentjeit, hogy a januártól életbe lépő járulékteher- csökkentéssel megtakarított pénzt is fordítsák béremelésre. A multik azonban nemet mondtak, holott a lépés nem érintette volna a 2016-ban megtervezett büdzséjüket, hiszen a járulékcsökkentést tavaly év végén dolgozta ki és vezette be a kormány. A cégek nem is a költségvetésüket féltették, hanem azzal érveltek, hogy a kabinet bármilyen mondva csinált indokra hivatkozva eltörölheti a járulékcsökkentést, nekik viszont a – kollektív szerződésben kikötött több éven át – fizetniük kell a pluszt.

A másik fontos tanulság, hogy a szlovák üzemek egyre csábítóbb ajánlatot tesznek a melósoknak, így a kormány nagyon  rossz pillanatban akart embertelen változásokat beemelni a Munka törvénykönyvébe.
(A terv az volt, hogy az autógyárak megrendeléseihez igazítsák a melósok ritmusát: ha úgy alakul, hónapokig lehessen őket minimális pihenőnapszámmal dolgoztatni – olykor ingyen.)

Csakhogy a kabinet meghátrált, ugyanis ha életbe lépteti az új szabályokat, ezrével igazoltak volna át a határ túloldalára. Nem csoda, hogy a kabinet – többek között az össztársadalmi felháborodás hatására – visszavonta.

Az iparági érdekvédők azonban szkeptikusak.

Alapvetésük, hogy a multiknak a megrendelések teljesítéséhez több munkára van szükségük. (Példának okáért senki sem termel raktárra, a megrendelt kocsikat gyártják le sebtiben az üzemek.)
A kabinetnek pedig az autóipar bővülésére van szüksége – mindenáron. Ha az uniós támogatások részben elapadnak, akkor már csak a – jelenleg a GDP mintegy 20 százalékát mozgató – autóipar tart ellent a gazdaság gyengülésének.

Épp ezért több ágazati szereplőben felmerült: a javaslat visszavonásával esetleg csak időt nyer a kormány. Amelyik eddig azzal érvelt, hogy a kifogásolt változtatásoktól nem kell félni, hiszen azokat csak akkor léptetheti életbe a munkaadó, amennyiben a szakszervezet is egyetért. Magyarán: ha a szabályok bekerülnek a kollektív szerződésbe. Aminek módosításához/újrakötéséhez kell egy reprezentatív – az alkalmazottak legalább tíz százalékát tömörítő – szakszervezet bólintása.

A meglévőek zöme ellenáll, azonban ez orvosolható. Vagy egy másik szervezetet kell becsábítani, vagy egy újat gründolni. És ez semmilyen nehézséget nem okoz: például egy ötszáz fős vállalatnál elég beléptetni az irodistákat meg a művezetőket, és máris adott a tulajdonosi érdekvédelem.

És hogy ez nem paranoia, azt bizonyítja, hogy például Kecskeméten, a Mercedes-gyárban egy kívülről behozott szakszervezet segítségével akart egy kisebb béremelést keresztülnyomni, mint amekkorát az üzem indulása óta jelen lévő Vasas követelt.

Úgyhogy többen attól félnek, a kormány csak arra vár, hogy a meghatározó szereplők ellenszakszervezetet gründoljanak, és utána át lehet verni a javaslat egy kicsit finomabb változatát.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!