A rendszerváltás óta először elnök nélkül működhet az Alkotmánybíróság, amelyik a Fidesz kompromisszumképtelensége miatt működési problémáknak nézhet elébe.
Nem diszkrimináció az, hogy egyes külföldön élő magyarok szavazhatnak levélben, mások meg nem – így döntött az Alkotmánybíróság (Ab). A taláros testület verdiktje a Fidesznek kedvezett, hisz így a hazai lakcímmel nem rendelkező – zömmel kettős – állampolgárok (akik jobbra húznak) továbbra is voksolhatnak postán, míg a Magyarországra bejelentett, külföldön munkát vállaló polgárok (akik a kilátástalanság elől menekültek) csak regisztráció után személyesen szavazhatnak a külképviseleten. A hazai jogászszakma rendesen kiakadt az Ab döntésén, mondván: politikai megfontolásokból „szentesített” egy diszkriminatív gyakorlatot.
Nem csoda, hogy a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróságot a „maga hűségén tartsa”, de nem biztos, hogy sikerül. 2011-ben úgy írta át a szabályokat, hogy parlamenti kétharmaddal is lehessen alkotmánybírót választani, így amíg megvolt a kétharmados többsége gond nélkül ültetett a kormánypárthoz húzó bírákat a testületbe, most viszont bajban van. Múlt csütörtökön lejárt az Alkotmánybíróság elnökének Lenkovics Barnabásnak és Lévay Miklós tagnak a mandátuma és bár törvény szerint utódlásukról már három hónapja gondoskodni kellett volna, az Országgyűlés (pontosabban a parlamenti többség) ezt nem tette meg. Mivel két másik bíró megbízatása még tavaly ért véget, így a 15 fős Alkotmánybíróság most 11 emberre apadt – ha még egy tag kiesik, működésképtelenné válhat a testület. (Igaz, ha nem történik váratlan baj, akkor Stump István mandátuma jár le 2019-ben legközelebb. A nagyobb veszélyt az jelenti, hogy a túlterheltség miatt az Alkotmánybírósági ügyintézés roppant mód lelassul.)
Orbán Viktor is érezte, hogy az „alkotmánybírósági akadályt nem tudja megugrani, így kompromisszumos ajánlatot tett az ellenzéknek: két embert jelöl a Fidesz, kettőt az ellenzék. Ám az MSZP nem volt hajlandó részvételével legitimálni a „részrehajló” Alkotmánybíróságot. Ráadásul a Jobbikkal sem tud összekacsintani, ugyanis a szélsőséges párt csak akkor hajlandó rábólintani a Fidesz favoritjaira, ha Morvay Krisztina (jelenleg EPképviselő) is bekerül a taláros testületbe. Ebbe viszont a kormánypárt nem megy bele. A hírek szerint az LMP hajlandó lett volna kisegíteni a Fideszt, és négy kompromisszumos, jobboldali jelöltet megszavazni, ám csak három személyben sikerült megállapodni. Az viszont biztos, hogy Schiffer András nyilvánosan azt mondta, nem egyezkednek a Fidesszel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!