Merev szabálykövetés vagy életmentés? Úgy tűnik, e kettő együtt nem megy, legalábbis ez derült ki, amikor annak próbáltunk utánajárni, hogy valóban anarchia uralkodik-e a magyar kórházakban – ahogy a számvevőszék állítja –, mit és kik lopnak el, és milyen módon próbálják menteni a menthetőt az igazgatók. Kiderült többek között, hogy miért lehetetlen néha megoldani az orvoshiányt szabálykövetéssel és hogyan ússza meg a felelősségre vonást az intézmények fenntartója.
Nem a forráshiány, hanem a lopások, anarchia és a szabályok állandó megszegése az, ami a tönk szélére taszítja a kórházakat – legalábbis ezen a véleményen van az Állami Számvevőszék elnöke, miután több vizsgálatot is folytattak az intézményekben. Domokos László Magyar Időknek adott nyilatkozata felkavarta a szakmát, lapunknak többen előrevetítették: tulajdonképpen így készítik elő a jelentősebb állami kontrollt jelentő kancellária-rendszer bevezetését
Dózsa Csaba egészségközgazdász például arról beszélt a Vasárnapi Híreknek: ilyen szintű véletlenek nincsenek, valószínű, hogy az ÁSZ-interjú megágyaz annak a kommunikációnak, mely szerint nem a forráshiány a probléma, és szükség van a költségvetési felügyelőkre. Pedig valójában 300-400 milliárdos forráshiány van az egészségügyben, ami valahogy mégsem került szóba. Cinikus hozzáállás tehát a kormányzat részéről megkövetelni a kemény költségvetési korlátot, miközben sokkal kevesebb pénzből és szakdolgozóval lát el a magyar egészségügy sokkal több beteget, mint más OECD-országok.
Trükközni kénytelenek
„Alapvetően az a probléma, hogy túlcentralizált a rendszer, túl sok béklyóba kötik az intézményvezetők kezét” – mondta Dózsa Csaba. Így ahhoz, hogy működőképes legyen egy intézmény, adott esetben „trükközni” kénytelen. A közbeszerzéseknél ugyanis az is probléma, hogy gyakran annyira lassú egy-egy folyamat, hogy a kórház a betegek érdekében nem tudja kivárni ezt. Éppen ezért olykor darabokban intézik a beszerzést, hogy így ne érjék el azt a határt, ami felett kötelező a közbeszerzés.
Más példát is említ, mely szerint ha egy osztályt több orvos is elhagy, és hiány keletkezik például a sürgősségin, azt azonnal meg kell oldani. Ilyenkor gyakori, hogy más orvosok ugyan vállalják a munkát, de nem közalkalmazottként, hanem számlázva, heti egy-két alkalommal. Ilyenkor a szabályok szerint több ajánlatot kellene beszerezni a kórháznak a sürgősségi szolgáltatást vállaló cégtől, de örülnek, ha egyet találnak. Már azzal szabályt szegnek tehát, ha azt elfogadják, hiszen nem árverseny alapján döntöttek. De ha nem állapodnak meg, akkor lehet, hogy a következő héten már nincs biztosított sürgősségi ellátás.
– Fontos a korrupció kiszűrése, de az nem jó, ha 10-20 kórház közbeszerzését egyben próbálják lebonyolítani, és így az nem 2 hónap, hanem fél év. Meg kellene vizsgálni, hogy valóban életszerűek-e a szabályok, és alkalmasak-e arra, hogy működőképes legyen egy kórház. Mint gazdasági szakember kétlem, hogy ez jelenleg így volna – részletezte Dózsa Csaba.
Egy másik, neve elhallgatását kérő egészségügyi szakértő már a fenntartó felelősségét is boncolgatta. Úgy nyilatkozott: furcsa, hogy a kórházakat fenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felelőssége egyáltalán nem került szóba. Szerinte nagyon rosszat tenne, ha az egészségügyben is bevezetnék a komoly felügyeletet jelentő kancellária-rendszert, hiszen ha az intézetvezetőknek nincs önállóságuk, akkor képtelenek kihasználni a meglévő mozgásteret.
Elfelejtett százmilliós büntetés
Az ÁSZ által komolyan bírált közbeszerzésekkel kapcsolatban az is érdekes, hogy korábban emiatt nem az intézmények kerültek kínos helyzetbe, hanem épp az őket fenntartó ÁEEK. Kunetz Zsombor oxyológus (sürgősségi betegellátó) szakorvos, egykori légi mentő emlékeztetett: lélegeztetőállomások, új ágyak, mikrobiológiai laborberendezések beszerzésével is probléma volt. Az ÁEEK-et törvénysértésen is kapták, a gyanú szerint a közbeszerzések kiírásánál ugyanis bizonyos cégeknek kedveztek. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 100 millió forintos bírságot szabott ki az ÁEEK-re, ami azonban bíróságon támadta meg a határozatot. Az eljárások miatt tovább húzódnak az érintett egészségügyi beszerzések.
A szakember kitért arra is, hiába csinál a kórház egy olyan rendszert, amiben mindenki jól jár és eredményes a gazdálkodása is – ilyen például a fővárosi Uzsoki utcai kórházban kialakított modell –, azt azonnal támadják és ellehetetlenítik. Úgy véli, kevés a magyar egészségügyben menedzsmentszemlélettel gondolkodó szakember, a kancellária-rendszer bevezetése esetén azonban a mostaninál is nagyobb konfliktusokra kell számítani, ami ronthat az ellátáson. Nem tudni például, hogy min akar majd spórolni a kancellár, az implantátumok és a varróanyagok esetében megmondja-e majd, hogy ne ez, hanem az legyen?!
– Ha azonban a kinevezett kancellárok jól csinálnák majd a feladataikat, megfelelő ellátásszervezéssel, akkor akár jó is lehet ez a rendszer. Akkor is, ha ez a gyakorlat idegen az egészségügyi kultúrától – mondta Kunetz Zsombor.
Ellopott vécépapír-gurigák
„Kár több pénzt adni a kórházaknak, hiszen csak csalnak, lopnak, vagyis lyukas vödörbe öntjük a vizet” – legalábbis Kincses Gyula egészségpolitikus szerint ezt próbálják elhitetni. Szerinte az ÁSZ-interjú manipulatív célja, hogy azt próbálják megmagyarázni, miért kap kevesebbet az ágazat annál, mint amire szükség lenne. Valószínű az is, hogy rendet akarnak csinálni, erre készítik fel a közvéleményt.
„A legtöbb pénz azonban a szerkezeti szabályok és szakmai reformok hiánya miatt folyik el. Nincs megfelelő megelőzés, erős alapellátás, túl sokan kerülnek kórházba is az alsóbb szintek hiányosságai miatt. Persze szükség van a jelentősebb gazdasági átláthatóságra, és az is biztos, hogy vannak szabálytalanságok, de azért az nem azonos a lopással.”
Ezt arra reagálva mondta, hogy az ÁSZ elnöke a lopásokra példaként épp azt hozta fel, hogy a kórházak gyakran nem megfelelően intézik a WC-papír-beszerzést, és azért nincs elegendő tekercs az intézményekben, mert bár hatalmas mennyiséget vásárolnak, egyesek ellopják azt. Ráadásul nem is közbeszerzés keretein belül intézik a vásárlást, valamint nem is a legolcsóbb terméket választják. A példa azonban komoly baklövés, egy 2011-es rendeletben ugyanis épp az Orbán-kormány írta elő, hogy kizárólag a Belügyminisztérium büntetés-végrehajtási cégeitől vehetnek a kórházak papírtekercseket, még akkor is, ha azok drágábbak a piacról beszerezhető hasonló termékeknél. Utóbbiról a 24.hu írt a héten. A rendelkezés azt is tartalmazta, hogy addig nem részesíthetik előnyben a piaci cégek termékeit, amíg a Központi Ellátó Szervnek „hitelt érdemlően” bizonyítani nem tudják, hogy a büntetés-végrehajtás terméke legalább 20 százakkal drágább, mint a másik.
Vezetői szemmel
Az intézményeknek gyakran el kell dönteniük, hogy vagy nem szerzik be a szükséges eszközöket, mert eredménytelen volt egy közbeszerzés, vagy beszerzik, de a szabályokat ezzel bizonyos szinten megszegik.” Erről már Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház volt igazgatója beszélt lapunknak. Szerinte gyakori, hogy dönteni kell, és a betegek élete érdekében nem tudják követni a „papírformát”.
Kitért arra is, korábbi egyeztetések alapján ő úgy tudja, hogy az egészségügyi államtitkárság nem tervezi a kancellária-rendszer bevezetését. (Kérdés persze, hogy ezt megvétózza-e majd a kormány.)
Rácz Jenő beszélt arról is: az, hogy egy intézmény kijönne abból a keretből, ami a rendelkezésére áll, nagyon változó, különböző okai lehetnek a túlköltekezésnek. „Nem egységes az intézmények portfóliója, vannak, amelyek eleve veszteségre vannak ítélve, hiszen csak olyan tevékenységet végeznek, amelyek a jelenlegi finanszírozási szabályok szerint a veszteséges kategóriába tartoznak.” Megerősítette, hogy ennyire kevés pénzből ilyen színvonalon gyógyítani kuriózum. Szomorú, hogy a kórházvezetők javaslatait – amelyek a helyzet rendezésére irányulnak – gyakran épp a kormány söpri le az asztalról.
Korrupciós kockázatok
Az ÁSZ-nyilatkozat ügyében kerestük a számvevőszéket is, ahol arról tájékoztatták lapunkat, hogy az elmúlt években számos egészségügyi intézménynél, kórháznál és járóbeteg-ellátó szervezetnél végeztek ellenőrzést, és felhívták a figyelmet az egyes szervezetek gazdálkodásában megállapított sorozatos pénzügyi, közbeszerzési szabálytalanságokra, törvényellenes gazdálkodásra. Mint írták, ezekre utalt Domokos László elnök, mikor a tapasztalataikat ismertette.
Az ÁSZ szerint a feltárt szabálytalanságok veszélyeztették a felelős pénzügyi gazdálkodást, és a szabálytalanságok jelentősen növelték a korrupciós kockázatokat.
Minderre azonnal reagált a Magyar Kórházszövetség, amely közleményben jelezte, hogy visszautasítja azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az „anarchia, botrány” szavakkal lehet jellemezni, miközben egyértelmű, hogy ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános. Egyedül az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhető a kórházszövetség szerint, hogy fenn tudják tartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között vagyunk. Hazánkban 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították erre, miközben az uniós átlag jelenleg 7,2 százalék. Jelentős az elmaradás, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag ennek több mint háromszorosa, 2000 euró.
„Nehezen tudjuk értelmezni a cikkben méltatlan, szakmaiatlan és a kórházak lejáratására alkalmas példákat” – írta a kórházszövetség. Visszautasították az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat is, és azt javasolták: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket.
Kérdés, a jövőben milyen döntéshozói lépések várhatóak azért, hogy ne az állítólagos WC-papír-lopás legyen az egészségügyben a heti toptéma.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
