Új év? Persze, akkor szilveszter! Pedig ez nem mindig volt így, és nem mindenhol van így.
Az európai kontinensen voltak idők ugyanis, amikor nem január elsején kezdődött az új év, hanem ősszel, a betakarítás végén; vagy tavasszal, amikor újjáéled a természet – s többnyire érvényes volt ez azokon a földrajzi szélességeken, ahol négy évszak ritmusában fordult és keringett a Föld a Nap körül. Attól most tekintsünk el, hogy a globális felmelegedés óta egyre kevésbé lehet meghúzni az évszakok határait, s hogy ahol eddig négy volt, most mintha már csak három volna.
Maradjunk inkább annál, hogy a természethez való igazodást felváltották a vallásokhoz köthető kívánalmak. Az ókori Rómában is csak az i. e. 5-6 században lett január az év első hónapja (addig a március volt), és a február eredetileg az év utolsó hónapjaként futott, csak az i. e. 3. században ékelték be január és március közé. Végül, számos naptárreform és új vallás megszületését követően, eljutottunk odáig, hogy a nyugati – értsd: a keresztényi – világban vagy karácsonykor, vagy vízkeresztkor fordult az évszámláló.
Az, hogy éppen december 31-én érjen véget az év, azt XII. Ince pápa rendelte el 1691-ben, és azért hívjuk szilveszternek, mert a római katolikus egyház így emlékezik meg korábbi pápájáról, a 335. december 31-én elhunyt I. Szilveszterről.
Az iszlám világban az év kezdete a Hold ciklusaihoz igazodik, s mivel Mohamed próféta 622-es (július 16.) átköltözésétől (Mekkából Medinába) számítják, így a muszlim naptár szerint a keresztények új évé- nek (2015. január 1.) náluk: 1436. Rabī‘ al-Awwal 10. A Ra-bī‘ al-Awwal amúgy a muszlim év harmadik hónapja. 2015. január 1. a zsidó naptár szerint: 5775. Tévét 10. (Tévét a negyedik hónap); a perzsa szerint: 1393. Dey 11.; az indiai polgári naptár szerint: 1936. Pausa 11.
--------------------
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!