Duplájára emelkedhetnek a gyógyszerárak és átlagosan havi 10 ezer forinttal csökkenhetnek a nyugdíjak Orbán Viktor szerdai bejelentése nyomán. A tömegközlekedési kedvezményeket a jogosultak fele elveszíti, ha csak az európai átlag elérése
a kormány célja. A kormány ragaszkodik a terminológiához: szerintük mindez nem megszorítás, hanem újjászervezés.
A gyógyszerkassza kapcsán Orbán Viktor szerdán csak a változtatás tényéről beszélt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy novemberben adott interjúban azonban azt nyilatkozta: a szerkezeti reformok során akár százmilliárd forintot is meg lehet takarítani a gyógyszerkasszában. Ezzel kapcsolatban egy szakértő lapunknak azt mondta: a kasszából elvileg bármilyen összeget ki lehet venni, de akkor a különbözetet a lakosság fizeti meg. Jelenleg a támogatott gyógyszerek árának 65 százalékát fizeti a tb, a fennmaradó 35 százalékot a betegek. Százmilliárd forint kiemelésével harmadával csökkenne a támogatásra fordított összeg, ami akár 20-25 százalékkal is emelheti a gyógyszervásárlók költségeit. Sőt, Torma Árpád közgazdász, gyógyszerpiaci elemző a Világgazdaságnak azt mondta: ha elvennék az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkasszájának harmadát, az a betegek terheinek megduplázódásával járhat. Nagy József, a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. szakértője a Vasárnapi Híreknek decemberben adott interjújában beszélt arról, hogy a támogatási összegek csökkentése soha nem látott mértékben növelné a lakosság által használt gyógyszerek térítési díjait. A gyógyszergyártók „különadójának” duplájára növelése sem ellentételezné a lakossági terhek növekedését, sőt, ez a lépés beláthatatlan következményekkel járna a gyógyszerpiacon. A kormány ilyen mértékű kivonulása a gyógyszertámogatásból a gyógyszerpiac megingásához vezetne, és zavart okozhat az új készítmények hozzáférhetőségében.
Nem mondható bőkezűnek egy olyan konstrukció, amelyben a munkanélküli-segély, vagy hivatalos nevén az álláskeresési járadék, jóval alacsonyabb a létminimum összegénél – jelentette ki lapunknak a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere. Herczog László szerint azt mindenképpen el kellene kerülni, hogy a munkanélkülieket munkakerülőnek, valamiféle bűnbaknak állítsák be, akiket a járadék szigorításával meg kell büntetni. „A legtöbb esetben nem azért munkanélküli valaki, mert nem akar dolgozni. A fő kérdés az, van-e az adott illetőnek lehetősége elhelyezkedni: létezik-e megfelelő munkahely, illetve rendelkezik-e a munkavégzéshez szükséges szaktudással. Sokakat az alacsony iskolai végzettsége akadályoz meg az elhelyezkedésben. Az ellátás szűkítése munkahelyek hiányában még több embert kényszeríthet a feketegazdaságba. Néhány régióban kiemelten magas a munkanélküliek aránya, ha csökkentik a hozzájárulást, ettől ezek az emberek még nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra” – magyarázta Herczog László.
A volt miniszter szerint nem a munkanélküli-juttatásokra kellene koncentrálni, ettől nem lesz több munkahely, viszont még nehezebb helyzetbe kerülnek az állásnélküliek. Inkább a foglalkoztatási lehetőségek növelését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását kellene elősegíteni.
Egy lapunknak nyilatkozó nyugdíjszakértő szerint Orbán bejelentései semmi jóval nem kecsegtetnek: 2012-től akár 20 százalékkal is kevesebb lehet a nyugdíj összege. (A Blikk kalkulációja szerint már idén havi bő 10 ezer forinttal csökkenhet az átlagnyugdíj, és a nyugdíjasok vesztesége évről évre tovább nő.) Az pedig, hogy korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, ellentétes azzal, amit a parlament nemrég szavazott meg, azaz, hogy a nők 40 éves munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2012-től fokozatosan 65 évre emelkedik, születési évjáratokra érvényesítve, kezdve az 1952-ben születettektől, megtartva az előrehozott öregségi korhatár intézményét, szigorú csökkentés mellett. Vagyis nem lehet merev korhatár, hanem ésszerű „bonus-malus” érdekeltségi rendszert kell működtetni, amely elsősorban a későbbi nyugdíjba menetelre ösztönöz. 2011-től már így van, de megfelelő átmenettel, még lehet finomítani – mondta a VH-nak névtelenül nyilatkozó szakértő.
A rokkantsági nyugdíj az első kockázati, klasszikus nyugdíjtípus. Nem lehet szociális segélyként, adóból kifizetni. 800 ezer rokkant nyugdíjasunknak a fele már betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. Minél fiatalabban lesz valaki rokkant, annál kevesebb a nyugdíja, az átlag 40-50 ezer forint. Aki előbb megy nyugdíjba, annak lehet csökkenteni a járandóságát, aki viszont később, annak emelni kellene: az arány megtartása a lényeg.
A februárra várható költségvetési lefaragások egyik sarkalatos, régóta problémát okozó szegmense a közösségi közlekedés, legalábbis a kormány jelenlegi elképzelései szerint. Idén a tömegközlekedésre összesen 250 milliárd forintot szánnak, ez 40 milliárddal több, mint a tavalyi büdzsé. Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter szerint egyelőre nem látni, milyen irányba haladnak majd a megszorítások, néhány ésszerű lépéssel azonban ténylegesen lehet csökkenteni a tömegközlekedés támogatására szánt kiadásokat. „Csökkenteni kell a vállalatok díjbevétel-kiesését. Az európai támogatási mértékekhez kellene közelíteni, ahol a díjbevétel fedezi a költségek 50-60 százalékát, a többi jön a költségvetéstől” – fogalmazott a volt miniszter. Mint mondta, a különböző ár- és díjkedvezmények tényleges pénzkiadást nem jelentenek a költségvetésnek, de jelentős vállalati bevételkiesést igen, mert nem átgondoltak, hanem évtizedes hagyományokat őriznek, ezért sok ma már teljesen indokolatlan, bár sokan igénybe tudják venni. Míg Ausztriában a tömegközlekedést használók több mint 60 százaléka teljes árú jeggyel, bérlettel utazik, hazánkban mindössze az utazók 30-38 százaléka fizeti a teljes összeget. A bevételek növelhetőek a megfelelően kialakított ellenőrzési rendszerrel is: például a fővárosban egyre több helyen, nagy hatékonysággal ellenőrzik, hogy az utasok érvényes menetjeggyel kezdjék meg utazásukat. Csillag szerint hasznos lenne a fölösleges karbantartások helyett új járműveket beszerezni. Emellett szükséges a menetrendek átalakítása is, mivel a helyi vonatközlekedésben a járatok sokszor szinte üresen, tehát nem gazdaságosan teszik meg útjukat.
Az MSZP szerint, ha Orbán Viktor valamiről beszél, akkor annak nagy valószínűséggel az ellenkezője az igaz – mondta szombati, budapesti sajtótájékoztatóján Szanyi Tibor. Az MSZP elnökségi tagja azt mondta, a kormányfő „szocialista aberrációnak” minősítette azt a kijelentést, hogy megszorításokra készülne. Szanyi Tibor kijelentette, hogy az MSZP – még kormányon – valóban élt a megszorítások eszközével, de „Orbán Viktor ezt sokkal fokozottabban teszi”, azzal a különbséggel, hogy nem hajlandó elismerni. A miniszterelnöknek arra a kijelentésére, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt senki ne menjen nyugdíjba, Szanyi Tibor azt felelte, hogy Orbán Viktor nyugdíjügyi törekvéseit „en bloc elutasítjuk”. Hiába a szocialisták beteges ragaszkodása és állandó felszólításaik a megszorításokra, a megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-vel, reagálva Szanyi Tibor (MSZP) szombati sajtótájékoztatójára.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
