A dédelgetett vágy mára realitás: jönnek az eurókötvények. Az egységes pénzügyi eszköz konkrét, hatékony, gyors segítség a stabilizációra.
Mario Monti, a milánói egyetem professzora az európai piacot kicsit sem rosszindulatú módon, de a női nemmel hozta párhuzamba. Szerinte a piacok örök elégedetlenek, mindig csak egyre többet akarnak. Ha pedig nem kapják meg, amire vágynak, képesek hisztérikus pánikot kelteni. A bizonytalanság pedig mindezt csak fokozza és hevíti, így félelmükben a befektetők kimentik az összes elérhető likvidpénzt a piacokról. Kellemes hasonlat, de érezhető, hogy igaz.
Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága összegyűjtötte Európa nagy makróközgazdasági gondolkodóit, hogy az új gazdaságirányítási reformról vitázzanak egy esős délutánon a Luxemburg téren. A megmentendő áldozati bárány szerepét az eurókötvénynek osztották. Az oly sok kételkedő véleményt kikényszerített pénzügyi eszköz úgy tűnik, gazdaságilag fenntartható és működtetető állapotba jutott. Még Németország számára is előnyös lehet, mivel az „eurófőszponzornak” is fel kell adnia lassan, hogy olcsóbban jusson a pénzpiacokon finanszírozáshoz. Nem elhanyagolható érv az sem, hogy Merkel kancellár asszony felszólította a magántőkét, hogy vegyék ki az őket megillető részt a német kormány pénzügyi áldozatvállalásaiból. Íme, az egyszerű eszköz. Ha létrejönne az eurókötvényeket forgalmazó uniós ügynökség, akkor a megoldás tálcán kínálná magát, mivel így a másodlagos pénzpiacról is be lehetne szerezni a tagállami kötvényeket.
Szakértői vélemény szerint, az eurókötvény bevezetésének másik előfeltétele, a politikai unió felé való elmozdulás. Egy kicsit – mindenféleképpen – a nyugati irányba.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
