A bosnyák piramisok továbbra is megosztják a tudósokat. A hegyformájú képződmények valóban szabályos alakúnak látszanak, de jelen állapotukban leginkább éles gerincű, talajtakaróval és növényzettel borított hegynek mutatják magukat.
Kérdés, hogyan maradhatott meg ilyen szabályos formára egy piramis, hiszen az idő a legkeményebb anyagokat is kikezdi. A mérések szerint a legnagyobb bosnyák piramis, a Nap ráadásul 220 méter magas, az egyiptomi Kheopsz például 147 méter.
Ráadásul egyes vizsgálatok szerint a Viszokó határában megtalált anyagminták 24-29 ezer évesek, vagyis jóval idősebbek a gízai piramisok koránál (2500-2600 év).
Alighanem ez is hozzájárul ahhoz, hogy sokan kétkedve fogadják az elemzés valódiságát. A piramisok léte ugyanis alighanem újraírná az emberi civilizáció történetét, s talán ezért is mondják sokan azt, hogy az elemzés csupán azt igazolja, hogy a vizsgált kőzetanyag, a nagyon kemény, betonszerű konglomerátum több mint húszezer évvel ezelőtt keletkezett.
A boszniai leletek újra megnyitották azt a kérdést is, hogy hány civilizáció létezhetett a Földön az ember jelenléte előtt. A bolygó 4,6 milliárd éves története során ugyanis számos létrejöhetett és tűnhetett el nyomtalanul. Igaz, aligha tudhatjuk meg, milyen civilizációk tűntek el, hiszen nyomukat sem találjuk, és a legidősebb dinoszauruszleletek is – földtörténeti léptékkel mérve – mindössze 220-245 millió évesek.
Dr. Semir Osmanagić 2005-ben fedezte fel a Nap, a Hold, a Sárkány és a Szerelem piramisát és a Földanya- templomát. Szerinte ideje volna újraírni az emberiség történelmét.
A turisták mindenesetre felfedezték már maguknak Viszokót, és többen a piramis sugárzó erejében bízva a csodálatos gyógyulás reményében utaznak Boszniába.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
