Ismét mágneses viharok bombázták a Földet, s bár most olcsón megúsztuk, kutatók szerint napokon belül újabb napkitörés várható. Ez az elektromos és kommunikációs hálózatok teljes leállásának veszélyével fenyeget.
Szerdán a kutatók erős napkitörést észleltek, amely csütörtökre érte el a Földet, és kimaradásokat idézett elő a kommunikációs rendszerekben és a rádiós jelátvitelben. A geomágneses viharokat ötfokozatú skálán osztályozzák, a csütörtökit a tudósok először G3-asra prognosztizálták, azonban erejét tekintve lényegesen gyengébb, G1-es volt. Péntekre viszont a napszél erőssége intenzívebbé vált, aminek hatására sokan (és nem csak a pólusok közelében) ritka és csodás jelenséget, sarki fényt láthattak az égbolton. Hazánk túl távol fekszik a sarkköröktől, ahol teljes szépségében figyelhető meg a jelenség, így nagy szerencse és rendkívül kedvező feltételek kellettek volna ahhoz, hogy mi is részesedjünk az élményből.
A kutatók szerint azonban napokon belül újabb kitörés várható. Legutóbb januárban érte el a Földet egy hasonló (bár jóval enyhébb) napkitörés szele, ami azonban nem okozott nagyobb fennakadást. A napkitöréseknek azonban meglehetősen komoly következményei lehetnek. Lebénulhatnak az elektromos hálózatok, ami beláthatatlan károkat okozhat: leállnának az erőművek, a műholdak megbénulnának, áram nélkül maradnának a nagyvárosok. Emellett a távközlés és a rádiózás is akadozhat, így a kommunikációs lehetőségek is megszűnnének.
Mindez talán nincs is olyan messze. A kutatók 2013 közepére várják a Nap aktivitásának csúcspontját, azaz a mostani kitöréseknél erősebbekre is fel kell készülnünk. Mindez azért okozhat a későbbiekben egyre jelentősebb problémát, mivel a szakemberek megállapították: a Föld mágneses védőpajzsa folyamatosan gyengül (azaz egyre kevésbé védi meg a bolygót a felé érkező káros sugárzásoktól), sőt, ezer éven belül akár el is tűnhet. Sokan ezt egy közelgő póluscsere előjelének tekintik.
Átlagosan 200-250 ezer évente bolygónk északi és déli mágneses pólusa felcserélődik, ám mindez legutóbb 780 ezer évvel ezelőtt történt meg. A jelenség okait egyelőre még a kutatók sem ismerik, de valószínűnek tartják, hogy a Föld mágneses terét gerjesztő vasmagban történő változások okozhatják. A pólusváltás több ezer éves folyamat, ami viszont azt jelenti, hogy a mágneses tér gyengülésével a világűrből érkező, nagy energiájú sugárzás elérheti bolygónk felszínét is, amely mindent károsít.
Az egyik legismertebb napkitörés 1859. szeptember 1-jén és 2-án érte el a Földet – tönkrementek a távíróhálózatok, az északi fényt pedig még Rómában és Havannában is látni lehetett. A valaha mért leggyorsabb napkitörés 2003-ban meglehetősen komoly károkat okozott. Svédországban órákig tartott az áramszünet, megbénult az európai repülési radarszolgálat, és végleg meghibásodott egy 450 millió dolláros kutatóműhold, a Midori 2 is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
