Ráhajthat a nyereséges önkormányzati cégekre az állam.
- Háborúba ment Tarlós – az első áldozat az agglomerációs tömegközlekedés, és ugorhatnak a bérletkedvezmények.
- Ha tovább gyengülnek a települések, minden közbeszerzés a kormányzatnál köt ki.
Exhumálhatja Kádár János gazdasági gyakorlatát az Orbán-kormány – a kabinet ugyanis szép lassan bontja vissza a demokratikus intézményrendszert, most épp az önkormányzatokat készül oldalba kapni. Persze azért van érdemi különbség a Kádár- és az Orbán-rezsim között: az egyik az, hogy az utóbbi választások útján jutott hatalomra, a másik pedig az, hogy a kormány a megszerezhető gazdasági erőforrások miatt centralizál.
Ugyanis az, ami a budapesti közlekedéssel – és így a főváros gazdálkodásával – történik (lásd keretes írásunkat), forrásaink szerint pusztán előjáték egy központosításhoz/ államosításhoz, aminek célja az önkormányzati vagyonelemek és források megszerzése.
Már tudják, hogy bűnösök
Ugyanis miután a kormány nem segítette ki Budapestet, csupán meghatározta, hogy a BKV-ra kell költenie az iparűzési adóból befolyó bevételeket, megszólalt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is. A lényeg: a szervezet 2015-ben számos önkormányzati céget ellenőrzött (35 távhőszolgáltató és 9 hulladékgazdálkodó vállalkozást), és úgy találta: veszélyeztethetik – szigorúan feltételes módban – a tulajdonos önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, valamint a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát. Az ÁSZ épp ezért azt szeretné, ha a társaságok élére új menedzsment kerülne.
Ezzel két baj van. Az első az, hogy az önkormányzat gyakorta nyereséges közszolgáltató cégeinek bevételeiből fedezte szociális feladatait, fejlesztette a települési infrastruktúrát, különített el pályázati pénzeket. Azaz: amennyiben a jövőben a kormány átírja a vállalkozások gazdálkodásának szabályait, a településeken még kevesebb pénz jut óvodai étkeztetésre, idősgondozásra, csatornázásra.
A másik probléma az, hogy az állam sok-sok faluban és városban már átvette a távhőszolgáltatást és a szemétszállítást – csakhogy a lakosoknak emiatt 6–30 százalékkal kell többet fizetniük a szolgáltatásért.
A harmadik visszásság pedig az, hogy (legalábbis az eddigi gyakorlat szerint) a kormányzat nem mondhatja meg, ki vezessen egy önkormányzati céget. Bár ahogy a budapesti iparűzési adó „becsatornázásából” látszik, a kabinetet hidegen hagyja a két és fél évtizedes gyakorlat.
Nyúlás és államosítás
Nem véletlenül: a kabinet ebből csak jól jöhet ki. Az alapeset, hogy a kormányzat – ahogy Budapest esetében is tette – a pluszpénzt kérő önkormányzatokat nem segíti ki, csak előírja, milyen bevételüket mire költsék. Ennek két következménye lehet. Az első, hogy az önkormányzatok takarékra állítják a szolgáltatásokat: rövidítik a közvilágítás idejét, megszüntetik a könyvtárakat, kevesebbet költenek a közintézmények (iskolák, idősotthonok, rendelők stb.) fenntartására.
A másik verzió az, hogy a kieső pénzeket a polgármesterek úgynevezett településiadó-kivetéssel pótolják. A kormány minden esetben nyer, hiszen egyrészt csökkennek a központi költségvetés kiadásai, másrészt a pluszadóterhek miatt nem sorvad a kabinet népszerűsége, mivel mindenki a település vezetését utálja majd.
Ám fideszes forrásaink szerint sokkal valószínűbb egy másik verzió: mivel az önkormányzatok törvény szerint nem vehetnek fel működési hitelt (és csak nullás büdzsét fogadhatnak el), így kénytelenek lesznek állami segítségért folyamodni. Az utóbbi évek gyakorlata pedig azt mutatja (legyen szó egészségügyi rendszerről vagy oktatásról), hogy az állam akkor segít, ha tulajdonrészt szerezhet. Ebben az esetben a még prosperáló önkormányzati cégekben.
A motiváció pedig az lehet, hogy a 2020-ig tartó uniós ciklusban mintegy 3500 milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzati szektor szereplői, azaz komoly bevételi forrás a terület. Ráadásul ha a települési cégekbe is beszáll a kormányzat, akkor megkerülhetetlen gazdasági monopóliumot épít ki, hiszen a nemzeti közműszolgáltató a lakossági gázszolgáltatást már lenyelte, most jön az árampiac. Az pedig csak a pont az i-n, hogyha a települések a feladataik egy része után a cégeiket is elvesztik, az önkormányzatok megszűnnek hatalmi tényezőnek lenni, azaz csak a kormányzati lobbi létezne, a területi érdekérvényesítés nagyrészt eltűnne.
Háború van
Mindenesetre, ami a konkrét ügyet illeti, a közszolgáltató cégek esetleges államosításával számol a fővárosi MSZP-frakció, illetve a Szolidaritás képviselője is. Székely Sándor úgy véli, a kormányzat célja, hogy meggyengítse Budapestet politikailag, mivel a főváros nem eléggé kormánypárti – még a fideszes kerületi polgármesterek sem azok.
„Egyértelmű, hogy át akarják alakítani a főváros berendezkedését a központosítás érdekében, a kerületek akár meg is szűnhetnek, egy Budapest minisztérium fogná össze a 23 önálló kerületet” – mondta lapunknak az ellenzéki képviselő, aki szerint nem vitás, hogy az új rendszerben a közszolgáltató cégeket elveszik Budapesttől. Hogy ezt meg lehessen valósítani, a városházi pletykák szerint ezerrel fúrják Tarlós István főpolgármestert, akinek helyén Kocsis Mátét, a VIII. kerület első emberét látná szívesen a kormány.
Ami politikai háború mindennapi kivetülését illeti: eddig a mintegy 200 milliárdos iparűzési adó 49 százaléka illette a kerületeket, 51 százalék a fővárosé volt. A következő két évben 1,5-1,5 százalékkal nő Tarlósék részesedése, azaz 2017-ben már mintegy 6 milliárddal vesznek el többet a kerületektől és adják oda a fővárosnak. Csakhogy ezzel párhuzamosan a tömegközlekedés állami támogatása a jelenlegi 24 milliárdról 2016-ban 18 milliárdra, 2017-ben 15 milliárdra, 2018-ra pedig 12 milliárdra csökken.
Azaz a végén a főváros pont 6 milliárd forinttal gazdálkodik kevesebből – így egy ciklusban 2 milliárd a veszteség. És bizony a főpolgármester hiába instanciázott a miniszterelnöknél, Orbán nem „mentette meg”.
Válaszképpen Tarlós beszüntette a 18 milliárd forintba kerülő agglomerációs járatok finanszírozását (csak a három HÉV-vonal – ami 12 település összesen 170 ezer lakosát szállítja – évi 11 milliárd forintba kerül). Legkorábban 2016 júniusától lehet változás az elővárosi tömegközlekedés működtetésében, de várhatóan az utasok ebből semmit nem érzékelnek majd.
52,29 milliárd
forint volt a BKV adóssága, ezt a kormány átvállalta nyáron,
de a jövőben nem hajlandó a társaság hóna alá nyúlni.
A 2015-ös naptári évre szóló éves BKV-bérletek
2016. január 9-én hajnali 2 óráig érvényesek.
Fizet, mint a BKV! A közlekedési vállalat
27 alkalmazottja keres havonta
egymillió forintnál többet, további
36 pedig több mint 700 ezer forintot
vihet haza. A bérrekorder a vezérigazgató,
Bolla Tibor: őt 1,8 millió
illeti meg, helyettese alapbére 1,45
millió forint – és persze mindkettőjüknek
jár még prémium is.
70%
– ennyivel drágulhatnak és mintegy 6 ezer forintba kerülhetnek majd
a diák- és nyugdíjasbérletek, ha a kormány nem száll be újból
a BKV finanszírozásába, noha a cég minimum évi 20 milliárd forintos
veszteséget termel.
Pénz jött. 300 millió eurós (mintegy
90 milliárd forintos) hitelszerződést írt
alá Budapest az Európai Beruházási
Bankkal. A hitelkeret két részre oszlik:
200 millió euróból közlekedési beruházásokat
(lásd 3-as metró felújítása)
finanszírozhat a kormányzat, 100 millió
pedig környezetvédelmi, energiahatékonysági,
szennyvíz- és hulladékgazdálkodásra
(például árvízvédelem,
ivóvíz minőségének javítása) mehet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!