Miért egy körözött bűnözőhöz fordul Simon Gábor, és miért tartja nála legkényesebb papírjait? - Ki nyitott számlát Simon hamis útlevelével a MagNet Bankban? - Miért engedték ki a magyar hatóságok az Interpol-körözés ellenére? - Miért haltak el rendre a „külügyi vizsgálatok”?
A koronatanú titokzatos hagyatéka. - Welsz Tamás barátja szerint borítani készült halála előtt.
Egyik percről a másikra – a rendőrök „keze között” – halt meg a Simon-ügy kulcsfigurája. Halála találgatáscunamit indított el. A rendőrség „elmenetele körülményeit” igyekszik tisztázni, az általa kirobbantott ügy kérdései azonban egyre sokasodnak. A papír mindent elbír és halott ember ritkán tesz részletes vallomást – ezt a két alapvetést érdemes szem előtt tartani Welsz Tamás ügyében. A Simon-botrány egyik kulcsemberének csütörtök esti halálának története így summázható: Welsz jelezte a Központi Nyomozó Főügyészségnek, különböző bizonyítékokat szeretne átadni nekik. (Emlékeztetőül: Simon Gábor egy osztrák bankszámlán 240 millió forintot tartott, állítólag ennek tisztára mosásában segédkezett volna Welsz, akinek páncélszekrényében megtalálták a hamis, Simon fényképét tartalmazó bissau-guineai útlevelet, aminek segítségével valaki 70 millió forintot tett be a MagNet Bankba.) A rendőrök ki is szálltak Welsz Logodi utcai irodájába, átvették a bizonyítékokat, majd újabb „anyagokért” indultak magas kerítésekkel a kíváncsi szemek elől elrejtett érdi házába. Kényszerítő intézkedést, bilincset a rendőrök nem használtak – állítják utólag. Még nem értek oda, amikor észrevették, hogy a férfi egyre rosszabbul van – ekkor a rendőrautó megpördült és a MOM Parknál található mentőállomásra robogott. Welsz életéért ott negyven percig küzdött a személyzet, hiába. A boncolás semmilyen gyilkosságra-öngyilkosságra utaló jelet nem talált.
Halálát követően a bűnüldöző szervek még visszatértek az említett Logodi utcai irodába, írja a Népszabadság, ahol lefoglalták a számítógépeket, telefonokat. És ez rímmel a hvg.hu azon információjára, miszerint Welsz ismerősei elképedtek a férfi halálán (akkor még az öngyilkossági teória uralta a médiateret), mondván: a férfi borítani készült. Egy rövid – hangsúlyozottan elméleti – eszmefuttatás. Ha Welsz életben marad, az jó a jobboldalnak, mert a Simon-ügyet jobban fújhatja a kampányfinisben, Welsz bármely állítása lényegében ellenőrzés nélkül válhatott volna politikai üggyé. Halála formailag gyengíti a volt MSZP-s elnökhelyettes korrupciógyanús ügyét a kampány minden napján kihasználó jobboldali taktikát. Persze a rabszíjon vezetett Simon fotója már eddig is éppen elég hasznot hozott a Fidesz konyhájára, lehet, többre már nincs is szükség két héttel a választások előtt.
Ha igaz, hogy Welsz jobbra készült borítani, vagyis fideszes kötődésű emberek pénzmosási ügyeiről akarta volna lerántani a leplet, akkor az nyilván adott volna egy lökést a döcögős ellenzéki kampánynak, de a borítás irányáról már csak találgatni lehet. A két politikai oldal most persze egymásra mutogat, de a szokottnál mintha kisebb vehemenciával tennék.
Ami a főszereplő figuráját illeti, nos, azt Rejtő Jenő is megirigyelhetné. Hivatalosan a Bamako Rally „uszályában” vitt mentőautókat a nyomortól, drogtól, korrupciótól sújtott Bissau-Guineába, melynek térségében a Hír24 tudomása szerint 30 autót értékesített. Welsz bissau-guineai rendszámokkal és útlevelekkel üzletelt, állította Suha György az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A volt gambiai tiszteletbeli főkonzul szerint ezekben az ügyekben ők is többször fordultak a hatóságokhoz, a Külügyminisztériumhoz, hogy tegyenek valamit, de a legfurcsább az volt, hogy ezek az ügyek egyik pillanatról a másikra megszűntek. (Legutóbbi 2011 végén egy sértett egy guineai útlevél miatt jelentette fel a most meghalt férfit.)
Bár nemzetbiztonsági kapcsolatokról Suha csak pletykákat hallott (a volt főkonzul szerint Welsz sem portugálul, sem angolul nem beszélt, ilyen terepidegen embert pedig ritkán vetnek be a szolgálatok), annyi biztos, hogy a hatóságok más ügyekben sem bántak túl ridegen vele. Az csak egy érdekes adalék, hogy Welszet a Sólyom nevezetű légitársaság körüli bohóckodása miatt sem rángatta meg senki. Amikor egy panamai offshore cég lenyúlása miatt indított ellene és felesége ellen eljárást a közép-amerikai ország, illetve az Interpol, akkor ugyan 2013. november 18-án bevitték, de november 22-én már szabadlábra is helyezték – hivatalosan azért, mert nem volt Panama és Magyarország között kiadatási egyezmény. Csakhogy épp novemberre esett, hogy a szervek rárepültek Simon Gáborra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
