Nem szeretnek a kínaiak országuk leggazdagabbjainak listáján szerepelni. Tartanak az adóhivataltól és a riválisoktól, de attól is, hogy a válásuk sokba fog kerülni. Rossz az üzletnek is ez a reklám – írja a Financial Times annak kapcsán, hogy megjelent a Hurun sanghaji gazdaságkutató intézet ezerfős listája a legvagyonosabb kínaiakról.
A sanghaji egyetem tudósai már bizonyították is, hogy a listán szereplő személyek vállalkozásainak értéke napokon belül csökkenni kezd, majd a következő három évben jelentősen zuhan. Ennek oka, hogy a befektetők nagyobb kockázatot látnak bennük, mert a hatóságok is megnehezítik a működésüket (jóval gyakoribbak lesznek az ellenőrzések, nyomozások és letartóztatások), de kevesebb állami megbízást is kapnak, ráadásul megpróbálják elrejteni a profitot, hogy elkerüljék a nyilvánosság figyelmét. Jelenleg az ezerfős listáról ketten vannak börtönben és két üzletember ellen folyik eljárás vesztegetés miatt, ami még nem tekinthető aggasztó aránynak. De még a kutatók szerint is jobban járnak azok, akiknek vállalkozásaihoz nem szükségesek politikai kapcsolatok, melyek elengedhetetlenek például az ingatlanüzletben vagy a bányászatban.
Tejitalban, plázákban, luxusszállodákban és internetes keresőmotorban utaznak a legsikeresebb kínai vállalkozók, élükön a 67 éves italgyáros Zong Csin-huval, aki második éve vezeti a 14 éve készülő listát, jelenleg 12 milliárd dolláros vagyonával. Ő a Forbes magazin listáján nem szerepel, de nagyjából a 70. helyet kapná a világ leggazdagabbjai között, rögtön Roman Abramovics mögött. Az ezer legtehetősebb kínai közül 251 vagyona haladja meg az egymilliárd dolláros határt, míg mindössze hat éve csak tizenöten voltak ilyen sikeresek. Csakhogy a gazdasági növekedés még Kínában is visszaesett az elmúlt évben, emiatt húszan le is csúsztak már a top ezerből. A leggazdagabbak negyedének a múlt évben nőtt a vagyona, ám a felének csökkent – különösen a napenergiával, textilgyártással, és kereskedelemmel foglalkozók vesztettek sokat. Nyertek azonban az autó-, a gyógyszer- és az élelmiszeripar, valamint a számítástechnika területén dolgozók. A legnagyobb vagyongyarapodást is egy autógyáros, a Great Wall Motors tulajdonosa, Wei Jianjun érte el. Modelljeik (többnyire terepjárók, pick-upok, kisteherautók) nagy részét ma már Bulgáriában gyártják, de a kínai és a világpiacra. A listán 150-en az Országos Népi Gyűlés küldöttei, négyen az állandó bizottságban, a legfőbb állami döntéshozó szervben is benne vannak. A legtöbben a Nyúl évében születtek (1951, 1963, 1975, 1987), és Pekingben élnek, vagy Sanghajban – az ezer dollármilliomos kínai közül csupán 23 hongkongi. A legnagyobb üzleteiket külföldön kötötték: kínai gazdája lett például egy tbiliszi banknak, egy londoni magánklubnak, egy amerikai mozihálózatnak, egy német gépgyárnak és a Yahoo internetes cég egy nagyobb részvénycsomagjának is.
A leggazdagabb kínai nő a lista 8. helyén álló Wu Yajun. A 47 éves, egykori újságírónő saját erejéből érte el sikerét, ingatlanfejlesztésből szerezte 6 milliárd dolláros vagyonát. Ezzel egyedülálló még a Forbes magazin jóformán csak szerencsés örökösnőkből és dúsgazdag özvegyekből álló, a világ leggazdagabb nőit soroló listáján is, melynek 18. helyén szerepel. 300 millió dollárjával a filmszínész Jet Li a leggazdagabb kínai világsztár, bár hazája legtehetősebbjei között csak a 982. helyre fért fel, míg Jackie Chan 135 millió dolláros vagyonával ez idáig nem kungfuzta be magát az ezresek közé.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!