Iszaak Babel Alkony című drámája a szerző jiddis és orosz hagyományokra épülő Odesszai történeteinek első novelláján, A királyon alapszik. A varázslatos kikötőváros a bűn melegágya, a lakosság fele zsidó, másik része orosz, ukrán, görög vegyesen.

 
Csomós Mari, Csankó Zoltán és Bálint András

Virágzik a csempészet, és ebből következően a jasszok is, akik családi vállalkozásokba tömörülnek, a későbbi maffiák előfutáraiként. Mendel Krik, a jól prosperáló fuvarozócég-tulajdonos az egész zsidónegyedet rettegésben tartja vehemenciájával és testi erejével, de a fiai ennél is többet akarnak: egész Odesszát.

A Radnóti Színházban Valló Péter erre a hatalomátvételre helyezi a hangsúlyt, de némi pszichológiai magyarázattal is alátámasztja a félénk, családját tisztelő kisebbik (Klem Viktor) és az eszközökben nem válogató nagyobbik fiú, Benya (Csányi Sándor) apja ellen fordulását. Cserhalmi György ugyanis nemcsak a városka lakóit terrorizálja, hanem saját családját is: feleségét (Csomós Mari) rendszeresen megalázza és bántalmazza, lányát (Wéber Kata) nem hajlandó férjhez adni, hogy megspórolja a hozományt, és egész nap a söntésben hever félig öntudatlan állapotban. Egy ilyen delíriumos estén határozza el azt is, hogy új életet kezd a rémesen lepusztult, mindenki kapcája kocsmatündérrel (Petrik Andrea), amit aztán családja legnagyobb szégyenére valóra is vált.

A darab végén a rabbi egy gyönyörű képben legitimálja a hatalomátvételt, amely mintha az utolsó vacsora karikatúrája lenne. A drámát derűs jiddis humor lengi át, ami a legtragikusabb pillanatokban is kárörvendezve tud nevetni önmagán: mindez balladisztikus jelleggel bővül. A lírikus hangvételt jól érzékelteti a Vodku klezmerzenéje és az erőteljes (chagalli) képi világ, ami folyamatosan elemeli a hétköznapi létezést, és szürrealisztikus színezettel vonja be azt. Ennek a világnak legtökéletesebb megtestesítője Bálint András templomszolgája, aki a tudás emberének szerénységével próbál meg rendet teremteni a tohuvabohuban, de mindhiába; valamint a ruhakereskedő Csankó Zoltán, aki lánykérőbe érkezik, és kiköpött mása a Móricz Zsigmond Pillangójából készült tévéfilm Körmendi János által játszott suszterének. Karakterre, hiszen anyagiassága semmihez sem hasonlítható.

Valló Péter nem mond értékítéletet, csak bemutat és ábrázol. Az pedig merő „véletlen”, hogy ez a világ vészjóslóan emlékeztet a kintire…

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!