Katona József: Bánk bán, Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad

 
 

Vidnyánszky Attila nem először rendezi Katona József Bánk bánját, a jelen bemutató előtt két héttel az operaváltozatot vitte színre az Erkelben, tizenöt évvel ezelőtt pedig már a Nemzetiben is megrendezte, akkor a nagyszínpadon. Most szűkebb, kisebb térre vágyott, mondván, a kis tér új lehetőségeket ad, hogy másként fogalmazzák meg Katona darabját.

És valóban nagyszerű a kezdés, van benne kellő kurázsi. Merész, provokatív, ugyanakkor könnyed, játékos, egyszóval egy izgalmas Bánk-interpretáció ígéretét rejti.

Lehet szépen, tisztán elmesélni ezt a történetet? Meddig mehetünk el? Bármeddig? – kérdi Vidnyánszky az előadás elején. S ő elmegy bármeddig. Célja volt közelebb hozni hozzánk a Bánk bánt, térben is, időben is. A baj csak az, hogy ez csupán külsőségekben sikerült. Hiába van itt tőlünk karnyújtásnyira Bánk, és énekelnek Beatlest meg hipp-hopp rapet, nem kerül hozzánk közel e nagyúr története. A mából szólnak, de nem a jelenhez. Sőt igazándiból azt is elég nehéz kihámozni, végső soron miről is szól ez a Bánk, azon túl, hogy Vidnyánszky alkotóerejéről.

Mert nemcsak rap, opera, operett, pop és népdal kavarog itt, sokszor iróniával, kavarog más is korlátlanul. A féktelen ötletsziporkáknak semmi sem szab határt. (Kár, mert némelyik vízió és jelenet kifejezetten erős és szép vagy épp szellemes.)

Vidnyánszky fittyet hány a szűk térre, nagyszínpadra álmodik, ha stúdióban jár is. Csak buzog és zubog föl benne a sok kép, amik sokszor egyszerre, mérték nélkül és ad hoc lepik el a színt. A tér kínálta intimitásnak, közvetlenségnek oda – őselemek és szimbólumok hada teríti le.

A képözönnel együtt pedig kliséket, sztereotípiákat vagy elkent, félbehagyott gondolatokat kapunk csupán. Ráadásul Katona darabjából most az idegengyűlölet és a zsidózás van kihangosítva. A hatalom elleni lázadás és elégedetlenség viszont súlyát veszti – a pártütők nevetséges hőzöngők, akiket csupán a zenészek adnak.

Mátray László Bánk bánja ziláltan járkál – és akár egy Byron-hős. Legszebb jelenetei Melindával vannak. Söptei Andrea alakítása drámai erővel bír, ám magában hiába próbál kitörni a képek szorításából. Horváth Lajos Ottó Biberachja tökéletes gátlástalan cselszövő és DJ Udvaros Dorottyának azonban még az eklektikusság is jól áll, és az ingerdömping közepette Gertrudis minden színét eljátssza: hol hatalomittas zsarnok, hol manipulátor, hol meg egyszerű anya vagy épp hiú nő. Leginkább azonban emberivé teszi, és ő talán valóban közel hozza hozzánk Katona hősét. Egymaga azonban nem sokra megy.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!