Úri hóbort vagy tudományosan megalapozott tudatos étkezés, esetleg komoly üzleti lehetőség? Egyelőre erős a megosztottság a bioélelmiszerek, termékek megítélésében. Lassan legalább tisztul a kép: hogy a reform, az alternatív, a natúr élelmiszerek, vagy a kukacos alma még nem bio. De arról, hogy mit is eszünk aranyáron, még folyik a vita.
Az organikusan előállított élelmiszer vitamin- és tápanyagtartalmát tekintve nem jobb a hagyományos élelemnél, bár általában csökkenti a szervezetünkbe jutó peszticidek és antibiotikumoknak ellenálló baktériumok mennyiségét – mondják most épp amerikai kutatók. A Stanford Egyetem munkatársai több mint 200 olyan korábbi vizsgálat eredményeit tekintették át és elemezték, amelyekben vagy az organikus ételeket fogyasztó emberek egészségét hasonlították össze azok egészségével, akik hagyományos élelmiszert ettek, vagy az élelmiszerekben lévő összetevőket vizsgálták. Gyümölcsöket, zöldségeket, magvakat, húsokat, tojást és tejet vontak górcső alá. A vitaminok mennyiségében nem volt különbség, a tápanyagokban pedig egyetlen apró eltérést találtak: az organikus termékekben kissé több volt a foszfor. Az organikusan előállított disznó- és csirkehúsban pedig 33 százalékkal kisebb eséllyel volt jelen három vagy több antibiotikummal szemben rezisztens baktérium, mint a hagyományosan termelt húsokban. Miközben Magyarországon is egyre többen és többet költene bio, azaz hitük szerint sokkal egészségesebb élelmiszerekre, mind több helyen vonják kétségbe ezek hitelességét.
Nálunk is vizsgálták már, hogy menynyivel „tud” többet a bio. A konyhában leggyakrabban felhasznált öt élelmiszert teszteltek. A krumpli és az alma esetében a vegyszer- és gyógyszermaradványokat, a vitamintartalmat, a tejnél azt, hogy találnak- e benne antibiotikumot, kémiai szennyezőanyagot, nehézfémeket, a lisztnél a mikotoxin-tartalmat, ami a 2004-es paprikabotrányban vált hírhedtté, valamint a vegyszermaradványokat, a méznél az antibiotikumokat és a pollenösszetételt nézték. A tej és a liszt elemzésénél egyik termék sem tartalmazta a vizsgált veszélyes összetevőket. Az alma és a burgonya esetében a nem biotermékekben mérhető volt néhány növényvédő szer, a biokrumplinak ráadásul jóval magasabb volt a C-vitamin-tartalma. A legsúlyosabb eltérést a mézeknél találták: a nem bio akácmézben ugyanis kétféle antibiotikumot is találtak, amelyeket méhek esetében a nem bio termelés esetén sem lett volna szabad használni. A mért értékek persze mindig a határérték alatt voltak, így ha nem „ipari mennyiségben” fogyasztjuk, a szakemberek szerint nem kell aggódnunk.
Szóval vizsgálatokban és persze egymásnak ellentmondó eredményekben sincs hiány, azt azonban jó, ha tudjuk: ha már rászánjuk a hagyományos árának a többszörösét, legyen az valóban igazolhatóan bio. Csak az a késztermék minősíthető annak, amelyik vegyszermentesen előállított alapanyagok felhasználásával készül, illetve a termesztés során csak biológiailag lebomló, vagy természetes szereket használtak fel hozzá. Tilos az előállításuk során génmanipulált szervezeteket és azok származékait alkalmazni, és követelmény a „bio” minősítéshez, hogy a termőföldet, amelyben az alapanyagokat termesztették, legalább három éve nem kezelték vegyszerrel. Minden folyamat ellenőrzött körülmények között történik. A késztermék nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott mesterséges anyagot. Az ökológiai gazdálkodást kizárólag objektív, pártatlan ellenőrzési és tanúsítási rendszer felügyelete alatt lehet végezni. A bioterméket az ellenőrzési lánc a termőföldtől egészen a boltokban való elhelyezésig végigkíséri.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
