W. Shakespeare: IV. Henrik I-II.,
Örkény István Színház

 
W. Shakespeare: IV. Henrik I-II., Örkény István Színház - Fotó: Horváth Judit

Megint lehetetlennek tűnő vállalkozásba kezdett az Örkény Színház nagy merészen. Felújított játszóhelyén Shakespeare eredetileg kétestésnek szánt, nagy szereplőgárdát igénylő, keveset játszott királydrámáját álmodták színre. Az Örkény verziója szellemes, nagyvonalú és játékos, valamint roppant szórakoztató is.

Nagyszerű a lecsupaszított tér (díszlet: Izsák Lili), ahol a falak bármikor letörölhető, újraírható krétaporos fekete táblák (a pillanatnyiság momentumát erősítve).

És bármilyen kort, helyszínt hozzárendelhetünk, akár egy blue boxnál, hiszen a lényeg mit sem változik: hatalomért folyik a legnagyobb mocsok közepette a harc. És végül, mint a krétapor, elszáll mindenki neve.

Olvasópróbaként indul az est, később többször is mintha forgatáson járnánk. Mindenesetre tudatosítják bennünk, hogy. Most nem magát a játékot idegenítik el, hanem a történetbeli szereplőket leplezik le. – Színjátékot játszik itt majd’ mindenki. Árulásoknak, kétszínűségeknek se vége, se hossza.

Vagány, ugyanakkor biztos kezű Mácsai Pál rendezése. Rendkívül szellemes a jelmez (Benedek Mari) és maga az előadás is, bár még mindig igényelne némi tömörítést.

A koronát itt söröskupak szimbolizálja, s ezzel mindent elmond róla. A királyt magát nem is látjuk zsarnoknak. Szándékoltan a hozzá való viszonyulásokból, elégedetlenségekből és történetmorzsákból áll össze valódi portréja. A darabban lázadás van készülőben, egyre nő az elégedetlenek tábora. Késlekedni pedig nem lehet. Jogtipráshoz asszisztál mind, aki nem lázad. Jelentésteli, hogy a züllött Falstaffot és IV. Henrik szerepét is Csuja Imre játssza. A két pólust látjuk egy bőrbe bújva. Éppígy Pogány Judit is két ellentétes karaktert hoz pompázatosan. Királydráma ez színészfejedelmek alakításában. Znamenák István, Kaszás Gergő, Polgár Csaba játéka szintén kiemelkedő.

A trónörökös pálfordulásait Nagy Zsolt rafináltan nagyívű alakításában látjuk, aki kicsit mindig kívülállónak mutatja ifj. Henriket.

Nem tud senkivel igazán azonosulni. Még azt sem tudni, melyik oldalra áll végül. Görcsösen menekül is, vágyik is a hatalomra, apja megbecsülésére. Trónra kerülésekor azonban egy csapásra megtagadja léha múltját, egykori önmagát. Felnőtté, felelősségteljessé érik, méltóvá az uralkodásra vagy mindent és mindenkit elárulni képes vezetővé? Egykori cimborája, Falstaff előtt elzárón lezuhanó függöny nem hagy illúziókat, s utóbbit valószínűsíti.

A kisember mindenesetre mindig kívül reked.

MARIK NOÉMI


Nádasdy Ádám a színház kérésére készített új fordítást. Ari-Nagy Barbara három és fél óra hossznyira sűrítette az anyagot, a negyvenöt karaktert pedig szerepösszevonásokkal tizenöten játsszák.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!