Elsősorban turistalátványosságként gondolunk a Magyarországon őshonos szürkemarhára, pedig a hungarikum húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan kergemarhakórmentes – ráadásul sokféleképpen elkészíthető. Erről mindenki meggyőződhet szeptember 14. és 16. közt a Vajdahunyad várában zajló Szürkemarha Vigadalmon.
A középkorban világmárkának és legfőbb exportcikkünknek számított a szürkemarha. A német városokban például törvény mondta ki, hogy amikor megérkeznek a magyar gulyák a piacra, akkor máshonnan származó húst kimérni tilos, nehogy a kiváló minőségű, és ezért drága szürkemarhahús közé más is keveredjen. A friss vágóáru saját lábán, olykor többezres gulyában érkezett Európa számos pontjára: Bécsbe, Nürnbergbe, Münchenbe, Strasbourgba, Velencébe. A 15. századtól a 18. századig tartott ez a nagy kivitel, de a 17. században volt a legnagyobb, évi átlagos létszámát 100 ezer darabra becsülik. Aztán a tejigény növekedésével, az istállózó állattartás terjedésével az 1960-as években csaknem kihalt a faj: mindössze kétszáz szürkemarha maradt. Ma már egyre több gazda tenyészti húsáért, és kevés, ám kiváló minőségű, vitamindús tejéért.
A hús különlegessége az állat ridegtartásában rejlik: tavasztól késő őszig a legelőn tartják, és télen is csak természetes takarmányt kap, tápot nem. A szürkemarha húsa jóval kevesebb vizet tartalmaz a standard húsmarha fajtákénál, ezért kevésbé esik össze a főzés során, ráadásul száraz, finom rostú húsa minimális mennyiségű izmon belüli faggyút tartalmaz.
Az első Szürkemarha Vigadalmon az érdeklődők neves séfek által készített szürkemarha fogásokat kóstolhatnak meg, és kipróbálhatják nemcsak a klasszikus gulyás, hanem hamburger alapanyagaként is. A kézművesvásárral, koncertekkel, néptáncházzal, kézművesfoglalkozással és bábszínházzal is feltuningolt eseményen lesz főzőverseny, valamint húspiac, ahol szürkemarha húsából készült kolbászok, szalámik, sonkák és egyéb finomságok is megvásárolhatók lesznek, a belépés pedig ingyenes.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
