A dió Dudás Kata gasztropszichológus szerint maga a csoda, a természet nonstop nyitva tartó patikája, melyet évszázadokon keresztül azért neveztek „Jupiter- diónak”, mert a legenda szerint az ókori istenek, amikor a földön jártak, csakis ezt fogyasztották.
Ez nem szép dió, az túl sötét, emez meg kemény, mint a keddi kenyér! – megszámlálni sem tudom, hányszor hallgattam végig, ahogy a nagyanyám piaci kofákkal perlekedve forgatja, rázza, kopogtatja, majd a fogával megtöri a diót, s rágás nélkül mondja ki rá a megfellebbezhetetlen ítéletet. Darálva tilos volt venni, azzal súlyosan megsértettük volna a családi konyhai etikettet, és megtörve is csak akkor, ha a zöldséges Laci a szemünk láttára hámozta ki a héjából az előzőleg jóváhagyott, fodros ruhájú dióbél királykisasszonyokat. Akkoriban még egyáltalán nem értettem, mire ez a kukacoskodásnak tűnő alaposság, de a nagyanyám, aki híres szatmári diótermő vidékről származott, hajthatatlan volt a kérdésben. A dió, mondta mindig, maga az élet: bárhogyan cifrázzuk, daráljuk, főzzük, cukrozzuk, pirítjuk is, akkor lesz igazán finom, ha magában fogyasztva is menynyei. A többi csak ráadás.
Valahogy így vannak ezzel a milotaiak is, akik számára a dió éppúgy maga az élet, ahogy azt a nagyanyám tartotta. Idén július végén már tizedik alkalommal rendezi meg Milota községe a mostanra európai hírnévre szert tett Nemzetközi Diófesztivált, melyen a híres M10-es dió kerül terítékre. A kis szatmári település büszkeségrendezvényén minden évben születik valamilyen rekord, több száz féle diós különlegesség sül és rotyog a sportpályára kiköltöztetett kemencékben, kóstolhatunk titkos recept alapján készülő zölddió-befőttet, és a polgármester saját készítésű zölddiólikőrjébe is belekortyolhatunk. A községben szinte egyetlen olyan portát sem találni, ahol ne hatalmas diófák, diófaligetek adnák a kertek árnyát. A látvány mellett Milota a diója minőségére is büszke. Klapka György polgármester olyan lelkesedéssel és túlfűtött szenvedéllyel mesélte, hogy az ő M10-es diójuk az európai etalon dió, azaz, hogy annak minőségéhez mérik tőlünk távoli diótermő országok is a saját terméseiket, hogy kétség sem fért hozzá: a kicsiny Milota diónagyhatalom a világ legfinomabb, nem túl kemény, nem túl rücskös, gömbölyded és szalmasárga diójával.
A kétnapos fesztivál a gasztronómiai élvezetek mellett számtalan szokásos fesztiválprogrammal, koncertekkel, vásárokkal, nem utolsósorban pedig egy újabb rekordkísérlettel várja a diófanatikusokat. Megépült itt már az ország legnagyobb diós mézeskalács-házikója, Guinness-könyvbe került a 36,27 centiméteres diós kalács, készült 50 kilós dióbomba, idén pedig óriástortaversenyt hirdetett a helyi önkormányzat, melynek saját konyhája is indul a diós különlegességek főzőversenyén. A gasztrohaddelhaddon kanalazhatunk zölddiólevest, elleshetjük a zölddió-befőtt készítésének nagyanyáink által ismert fortélyait és belekóstolhatunk a kizárólag a polgármester által készített zölddiólikőrbe is, melynek receptjét Klapka György akkor sem árulná el, ha valaki dióval kényszerítené vallomástételre. Egyedül a csinos hölgyeknek van némi esélyük, hiszen Milotán mindenki számára tudvalévő, hogy a dió számtalan előnyös tulajdonságainak egyike a vágyfokozó hatása. Nem mellesleg pedig finom, és nemcsak bejglibe, kalácsba és tésztára jó ám, hanem mézfagyira, paradicsomos káposztára és főtt kagyló mellé is kiváló. Remekül illik a csiperkegombás, vargányás, zöldbabos vagy szárazbabos salátákhoz, a metélőhagyma és a turbolya kiemeli az ízét, de egyszerűen vajas kenyérre szórva is királyi eledel. Lekvárral vagy lekvár nélkül.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
