Világjáró szólisták baráti találkozóhelye a Kaposfest. Egy hét örömzene, napi két koncert, minden eddiginél több, nyolcvankilenc meghívott művész szerepelt az idei mérlegen. A Kokas Katalin művészeti vezetésével és Bolyki György igazgatásával zajló Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál immár ötödik éve a legmagasabb minőséget képviseli. A komolyzene világszínvonalú „punkfesztiválján” ötszáz év „best of” válogatása csendült fel, a klasszikus repertoár mellett a barokk és a kortárs kamarazene is kellő súllyal volt jelen.
Olyan világhírű zenészek adtak egymásnak randevút a családias hangvételű Kaposfesten, mint Alina Ibragimova, Alina Pogostkina, José Gallardo, Jan- Erik Gustafsson, James Boyd, Marc Coppey, Szergej Nakarjakov, és nem utolsósorban Rados Ferenc, Kelemen Barnabás. Elképesztően inspirálják egymást a fesztiválra visszajáró művészek, a Szivárvány Zeneház mindig zsúfolásig telt nézőtere szenvedélyesen együtt lélegzik a zenével.
A rádióközvetítésnek köszönhetően 78 országban 70-80 millió emberhez jutnak el a koncertek.
A jubileumi év nyitányaként David Brubeck híres jazzdarabja, a Take Five harsona szólamára vonult be a közönség.
Az első Kaposfest nyitódarabjai kerültek műsorra, Mendelssohn nagyszabású kompozíciója, az Esz-dúr vonósoktett és Sztravinszkij A katona története című műve. A Lukáts Andor rendezte félig szcenírozott előadás zene- és színpadi játék izgalmas találkozása volt Kovács Kristóf átiratában. Kiváltképpen Hegedűs D. Géza kaján-pajkos Ördög-alakítása és Kelemen Barnabás virtuóz hegedülése nyújtott emlékezetes élményt.
Hatalmas ováció fogadta Bartók II. Hegedű-zongora szonátáját, amit 1922-es európai turnéjára komponált. Kelemen Barnabás és José Gallardo szólaltatta meg felsőfokon Bartóknak ezt a legprogresszívabb stílusban írott művét.
A társművészetek sorában idén a színjátszásra tevődött a hangsúly olyan különleges koncerteken, mint a református templomban előadott az Úrhatnám polgár. Jean-Baptiste Lully eredeti műve mellett Richard Strauss átiratát Hegedűs D. Géza és fiatal színészek narrálták. Három Kreutzer szonáta is elhangzik ma este, Leos Janacek I. vonósnégyese, Beethoven A-dúr hegedű-zongora szonátája és Tolsztoj elbeszélése Bálint András előadásában.
MEGKÉRDEZTÜK…
Kriesch Barbara hárfaművészt
– Hogyan került fellépőként a Kaposfestre?
– Tavaly jártam először a fesztiválon, és arra gondoltam, milyen jó lenne itt fellépni. Idén márciusban játszottam a diplomakoncertemen Debussy Trio szonátáját. Szerintem ennek tudható be a felkérés.
– Milyen előzmények után jegyezte el magát a hárfával?
– Zenész édesanyámtól örököltem a zenei talentumot. Kezdetben zongorázni tanultam. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolába jött egy hárfatanár. Egy évig rágtam a szüleim fülét, hogy szeretnék hárfázni. Kilencévesen nagyon ösztönösen kezdtem, azután egyszerűen nem akartam abbahagyni.
– Milyen lehetőségek rejlenek e hangszerben?
– Nagyon sokrétű hangszer, sok kamaraprodukcióban is szerepel. Zongoradarabokat is lehet játszani vele. Nagyon érdekel a zongoradarabok hárfára való áttétele. Debussy sok zongoradarabja fantasztikusan szól hárfán, de most éppen Chopint tanulmányozom. A kamarazenélés a nagy szerelem számomra a szólódarabok mellett.
– Ritka és „női hangszer” lévén, mennyire számít kuriózumnak?
– Külföldön rengeteg zseniális férfi hárfás is van. Ma már egyre több koncertszervezőnek jut eszébe, hogy hárfát is szerepeltessen. A nagysága meg a ritkasága miatt elég nehéz hangszert szerezni, nekem sincs sajátom. Korábban csak a Bartók Béla Konzervatóriumban volt hárfa tanszak. Szerencsére ma már egyre több zeneiskolában van, és a kicsik is szívesen választják ezt a hangszert.
SZ. R.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
