Kiállítási kilátások

Szó sincs a művészeti élet privatizációjáról, hogy az MMA döntené el, mit állítanak ki a Műcsarnokban – mondja L. Simon László, az állam művészeti és tartalmi kérdésekben „csupán” egyetértési jogot biztosít a MMA-számára. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia vezetője ennél radikálisabban fogalmaz – szerinte állami múzeumban nincs helye a művészi szabadságnak. A Műcsarnok Mi a magyar? kiállítása például, ahogy ő fogalmaz, „kiverte a biztosítékot az akadémián” – ezt el lehetett volna nézni egy magángalériának vagy alapítványnak, de állami intézményvezető olyanfajta aránytalanságokat, melyeket a tárlaton látni lehetett, nem teremthet. Persze ismét nincs szó kultúrkampfról, Fekete György véleménye mégis az, hogy államnak és egyháznak kell, hogy köze legyen egymáshoz. „Én hithű református vagyok és presbiter – mondja –, és így vagyok a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.” Intézményvezetőként fütyül a modern demokráciára, s ahogy a fasizmust és a kommunizmust, úgy a liber(á)lizmust sem tudja figyelembe venni.

Ráadásul, miközben a kormány jelentős összegeket von ki a magyar kulturális életből, a Magyar Művészeti Akadémia létszáma, ahogy a rendes és levelező tagok járadéka is, a tervek szerint emelkedni fog. Az állami múzeumok élére szép lassan a kormány saját lojális emberei kerülnek: a Szépművészeti Múzeum, s így a Magyar Nemzeti Galéria már biztos kezekben tudható, a Műcsarnok, most már egykori igazgatója, bár fideszes támogatással nyert annak idején, mégsem vált be, közbe kellett lépni. A Néprajzi Múzeum és az alig 7 éve a Művészetek Palotájába költöztetett, a legmodernebb európai felszereltséggel rendelkező Ludwig Múzeum egy 50-60 milliárdos beruházás részeként a Magyar Nemzeti Galériával, az Építészeti Múzeummal és a jelenleg Kecskeméten megbújó Magyar Fotográfiai Múzeummal, valamint a magyar zenetörténetre fókuszáló Magyar Zeneházzal együtt 2018-ra a Városligeti múzeumi negyedbe költözik – az addig lejáró igazgatói mandátumok pedig feltehetően fokozatosan olyanok kezébe vándorolnak majd, akik támogatják az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes amúgy ígéretes koncepcióját.

Míg egynémelyik projekt kiemelt jelentőséget kap – a Kerényi Imre által képviselt Nemzeti Könyvtár első 14 kötete – köztük például az L. Simon László által évek óta hiába keresett Hermann Ottó A madarak hasznáról és káráról, illetve Dornay Béla és Vigyázó János Balaton és környékének részletes kalauza című nélkülözhetetlen remekek – például 2013 márciusáig 300 millió forint szubvencióban részesül (a teljes magyar könyvkiadásra alig több mint 200 millió Ft jut!), addig a vidéki múzeumok és könyvtárak egyre mostohább sorsra jutnak. A kormány, alig egy évvel az államosítás után máris megszabadulna a megyei önkormányzatoktól átvett múzeumoktól és könyvtáraktól. Az összesen 212 intézmény az év elején került állami tulajdonba, ami együtt járt egy átlagosan 10 százalékos létszámcsökkentéssel. Idén áprilisban a kormány arról határozott, hogy mégsem kívánja állni a megyéktől átvett múzeumok és könyvtárak költségét, és határozatban írta elő az erről szóló törvénymódosítás kidolgozását. Földiák András, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke szerint a városi önkormányzatok nem fogják tudni finanszírozni az intézmények fenntartását, így a vidéki múzeumok és könyvtárak nagy részét a bezárás fenyegeti majd. L. Simon László azzal a könnyebbítéssel nyugtázta Földiák aggályát, hogy a megszűnést nem is kell majd kérelmezni, mert ha a fenntartó nem biztosítja a szükséges feltételeket, a miniszter hivatalból is visszavonja az intézmény működési engedélyét. Ha azonban, és innentől érdekes a dolog, egy olyan gyűjteményt akarnak megszüntetni, aminek tárgyai szerepelnek egy úgynevezett nemzeti alapleltárban, vagyis kulturális szempontból értékeseknek ítélik, akkor a miniszter, szakfelügyelő javaslatára elrendelheti, hogy a tárgyakat egy másik múzeumban helyezzék el, természetesen az eredeti fenntartó költségére. A fenntartók pedig ismét az önkormányzatok lesznek, csak épp megnyirbált jogkörökkel: Balog Zoltán törvényjavaslata szerint a miniszter látja el az intézmények „ágazati irányítását”, amihez egy úgynevezett muzeológiai szakfelügyeletet működtet. Vagyis: a megye fizet, az állam meg ismételten megmondja, mire áldozhat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!