Eredetileg borral keverte ki John Smith Pemberton az akkor még gyógyhatású készítménynek szánt hűsítőt, ám az 1885-ös alkoholtilalom miatt a szeszt felváltotta a víz, s így a cocawine helyett 125 évvel ezelőtt megszületett a Coca Cola.
Bár évezredek óta használják különféle célokra, és akkoriban is sokan meg voltak győződve a kokain áldásos hatásairól (Freud például az olyan randa betegségek kezelésére ajánlotta, mint például az alkoholizmus és a morfiumfüggőség), 1904-től már a Coca-Cola is csak mikroszkopikus mennyiséget tartalmazott a kokacserje frissítő hatású adalékából, mára pedig kizárólag narkotikummentes leveleket használnak a kólaszirup előállításához.
A Coca-Cola sikere főként abban rejlik (íze mellett), hogy olyan életszemléletet képvisel, mellyel bárki könnyen azonosulhat. Főként az olyan hívószavak, mint a boldogság, a szabadság, az öröm kapcsolódnak hozzá, ezzel pedig bármely társadalomban, minden korban jól eladható termékként uralhatja a piacot. A nagy életöröm azonban mégsem aratott mindenhol és mindenkor osztatlan sikert. Indiában a Janata párt uralta rövid időszakban (1977-79) némi szocialista és gandhiánus lelkesedésből kifolyólag az ipari miniszter rövid úton kitette a Coca-Cola vállalatot az országból, mondván, ez a lépés nagyban hozzájárul India önállósodási folyamatához. (Azért megpróbálták helyettesíteni is, egy indiai cég például Campa-Colát árult ebben az időszakban.) A párt nem ért meg hosszú időt a hatalomban, a Coca-Cola viszont visszatért az országba. Újabban az oroszok sem nézik túl jó szemmel az üdítő térhódítását, nemtetszésüket egyesek Anti-Coca-Cola-naptár formájában fejezték ki, ahol a régi szovjet propagandaképekre hajazó illusztrációk segítségével próbálták lebeszélni honfitársaikat az imperialista métely fogyasztásáról.
A cég mindig képes volt megtalálni a megfelelő hangot a vásárlókkal, miközben a világ eseményeire is igyekeztek azonnal reagálni. Az 1972-es Watergate-botrány utáni apátiát olyan kampánnyal igyekeztek felrázni, melynek szlogenje „Look up, Amerika!” („Nézz fel, Amerika!”) igyekezett visszaadni az amerikaiak önbecsülését.
Reklám szempontjából a Coca-Cola mindig igyekezett az általánostól az egyedi igények felé törekedni, így például az arab világban nyolc hónapos kutatómunka előzte meg a Ramadán havi böjthöz kapcsolódó reklámkampányt. A „Charity” (Jótékonyság) végül népszerű lett, azóta is szinte minden évben készül valamilyen Ramadán témájú
kólareklám.
D.-H. N.
Reklámjaink „ruháját” Pók Pál grafikus tervezte, közel negyvenéves pályája alatt több mint 650 félét. A Törökverő likőrbor, Lenin Kohászati Művek és a Családsegítő Szolgálat mellé pedig a Coca-Cola („A jéghideg az igazi”) is felsorakozott a likőripari vállalat büszkeségeként.
Dr. Funk Sándor addiktológus a VH-nak azt mondta: a kólában már nem igazán van függőséget okozó anyag, bár a cukor és a koffein lehet addiktív. Nem egészséges ital, ráadásul a gyerekek könnyen rászokhatnak, savassága miatt pedig a nem ép fogakat tovább roncsolhatja.
A VH Nagy Kóla-tesztje
Kíváncsisággal vegyes borzongással láttunk neki a boltokban kapható kólaízű italok vaktesztelésének. A teljesség igénye nélkül válogattuk tesztalanyainkat a legközelebbi boltok polcairól. Hat ember és nyolc pohár nézett farkasszemet, de szerkesztőségünk tagjai vállalták a kockázatot, és kortyoltak. A borzongás pedig fokozódott a pontozás során. Minden pohár tartalmát 1 és 5 pont közti skálán értékeltünk. Kifinomult ízlésünket nem lehetett megtéveszteni a különböző rémségekkel, a megadható 30 pontból 23-at a Coca-Cola zsebelt be, ezzel első helyezett lett a Nagy Kóla-teszten. Másodikként a Pepsi éppen csak egy hajszállal maradt le 22 pontos eredményével, nagy meglepetésre a dobogó harmadik helyén pedig az előzetesen esélytelennek saccolt Tesco Színes Cola végzett 18 ponttal. Itt azonban erőteljes megtorpanás volt megfigyelhető, a következő versenyző, a Tesco Klasszikus már csak 14 pontot kapott, bár a mezőny többi tagjához képest még így is az „elfogadható” kategóriába soroltuk. Ami ezután következik, az csak erős idegzetű – és ízekre érzéketlen – fogyasztók számára ajánlható. Ötödik helyen a Sunshine Cola végzett 13 ponttal, hatodik pedig a Cora Cola lett, erre 12 pontot adtunk, jellemzése az ultragáz és a kellemes közti skálán mozgott. Az utolsó két helyen is meglepő eredmények születtek, a Pepsi Max mindössze 11 pontot kapott, a sor végén pedig a Coke Zero kullogott, mindössze 9 ponttal, méltatásakor az „ergya”, „vacak”, „borzasztó” szavakat vetettük papírra. A Coca-Cola szép eredménye azért is dicsérendő, mert szinte utolsóként kóstoltuk, így ízlelőbimbóink már túl voltak néhány komoly megpróbáltatáson. Említésre méltó momentum még, hogy egyikünk a Cora Cola és a Pepsi közt semmilyen különbséget nem észlelt, míg valaki a Pepsihez a következő megjegyzést fűzte: „kellemes, de szerintem nem Pepsi”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
