Haldoklik a könyvpiac, halljuk évek óta. Túl sok a könyv, de egyre kevesebb a vevő, a kiadók a tönkremennek, az árak esnek, a bizományosi rendszer csődöt mondott. Üzlet-e ma a könyvkiadás? Kinek éri meg?
A rendszerváltásig a könyvpiacon az engedélyezési rend volt a divat: ahogyan farmert nem lehetett venni, csak szerezni, ugyanúgy a jobb művek sem voltak kaphatók. ’90 után viszont özönleni kezdtek a szépirodalmi és kevésbé míves alkotások a magyar piacra. A szemfülesek akár egy nyár alatt összedobtak egy krimit, kiadták és fél év alatt többszörösét keresték meg havi fizetésüknek. Persze akkor még a kiadók és a terjesztők külön cégek voltak. Később a terjesztők meggazdagodtak, majd 5-10 évvel ezelőtt kiadókat vásároltak meg, illetve hoztak létre. Mindennek csúcsaként pedig ingatlancéggé váltak: olyan óriási épületrészeket és plázákban lévő hatalmas boltokat üzemeltetnek, amelyek akár másfélszer nagyobbak a tőlünk nyugatabbra lévő országok könyvesboltjainál.
Vegyük az egyik legmívesebbet: az Andrássy úton lévő Párisi udvar Lotz termében kellemesen lehet kávézni, ám hiába a szemfüles szemlélődő, vásárlóval nemigen találkozni. Gondolkodóba esem: vajon miből fizetik a bérleti díjat, a több száz villanykörtével impozánsan bevilágított termek közüzemi számláit? Nem a vevőkből, az szinte biztos.
A könyvpalotákban a padlótól a plafonig érő üvegpolcokat a „jól bevált” bizományosi rendszer keretében roskadásig töltik fel könyvekkel. Egy-egy címből néhány tíz vagy száz darabot rendelnek a kiadóktól, s ha elfogy, jöhet az újabb kör. Ezért a kiadónak „célszerű”, ha évekig tárolja, őrzi a kiadványait, hogyha a terjesztő „füttyent”, tudjon szállítani. Mindezt egy könyv nettó árának feléért. Persze a benzin- és a tárolási költséget a kiadóknak kell kigazdálkodniuk. Nem csoda, ha a kiadók kiszolgáltatottságukban áremeléssel próbálkoznak, ám ez a manőver a forgalmat és a példányszámot is csökkenti.
Országosan teríteni nem érdemes 3500-4000 példány alatt. Évente kb. 10 ezer cím jelenik meg, a sikerlistákra már 2-3 ezer eladott példánnyal fel lehet kerülni. A rossz gazdasági helyzet állandó akciózásokra sarkallja a kiadókat és a kereskedőket, akiket a lefelé menő árspirál a termelői ár alá kényszerít.
Mostanra ott tartunk, hogy a kicsi és a nagyobb boltok is tönkremennek, mivel csökken a forgalom, s az előbbiek nem tudják felvenni a versenyt az utóbbiakkal, azok viszont a túlterjeszkedésbe buknak bele. Ráadásul a hagyományosan könyvet vásárló réteg is kevesebbet tud költeni, így a 2009-ben 65 milliárdosra taksált könyvpiac ma már csupán szürreális álomnak tűnik.
Ez egy torzult piac, a terjesztést és a kiadást szét kellene választani – mondja a Geopen Kiadó ügyvezetője, Babucs Éva, aki felhívja a figyelmet arra is: az idén már 65 milliárdos eladatlan készlet megegyezik az egyéves forgalommal, azaz több könyv áll a raktárakban, mint amennyit egy év alatt értékesítenek.
Vetélytárs lehet-e az e-könyv, amely az USA-ban idén először jobban fogyott, mint a papír alapú könyv? A szakértők szerint az európai és a magyar piac máshogyan működik. Nálunk hagyományosan a szépirodalmi művek fogynak leginkább, azok e-könyv jogai viszont akár több milliárd Ft-ba kerülnek. S míg például a lexikonokat jó lenne e-könyv formájában lapozgatni, addig egy Esterházy vagy Márai kötet esetében jobban ragaszkodunk azok „eredeti” formájához.
Gál Kati, a Vince Kiadó vezetője arról panaszkodik, hogy a művészeti könyvek piaca 30 százalékot esett, a többi típus esetében is 5-10 százalék a csökkenés. Úgy véli: művészeti albumokat iPaden érdemes nézegetni, de ettől még a magyar társadalom igen távol áll. Nálunk drága a készülékek és az internet is, ráadásul a könyvek 5 százalékos áfájával szemben az e-könyvnek 25 százalékos az adója. A magyar olvasó és vásárló konzervatív, szereti a könyvek hangulatát, illatát.
Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó vezetője úgy véli: ez az év a csökkenés jegyében telik, az első négy hónap stagnálást mutat. A 16 százalékos személyi jövedelemadó a 285 ezer alatt keresőket sújtja, azokat, akik hagyományosan könyvvásárlók.
Az éves könyvtermelés 10 százalékát adják el a Könyvhét alatt, a 35 százalékát a karácsonyi hajrában értékesítik. 2001-ben 45 milliárd 742 millió Ft bevétele volt a magyar könyvkiadásnak, tavaly viszont 61 milliárd 571 millió. Országszerte kb. hétszáz nagy könyvesbolt található, ebből kétszáz tartozik valamelyik kereskedőlánchoz. A könyvüzlet paradoxona: rengeteg könyvre van szükség, hogy az óriási üres tereket megtöltsék, ám ezek töredéke adható csak el. Tehát túltermelés és forgalomcsökkenés egyszerre tapasztalható. Hazánkban évente 12-13 ezer könyv jelenik meg, összesen kb. 35-40 millió példányban. Ezzel Európa középmezőnyében helyezkedünk el. Néhány év alatt 20-50 ezer darabot tud eladni a legsikeresebb kortárs magyar író. A bizományosi értékesítés sok esetben létbizonytalanságba sodorja a kisebb kiadókat. Hiszen az ellenérték általában csak több hónappal később érkezik, a terjesztők érdekei érvényesülnek leginkább.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
