Terrence McNally: Ketten egyedül, Thália Színház

 
Terrence McNally: Ketten egyedül, Thália Színház - Fotó: Kallos Bea, MTI

Igen, a szexszel kezdődik – a színdarab. Csak aztán jön az ismerkedés. És a kérdés: vajon lesz-e ebből kapcsolat?! De ne siessünk, ugorjunk vissza az elejére! Pontosabban a szeretkezés végére, amikor kiderül: Frankie (Schell Judit) pincérnő, Johnny (Csányi Sándor) pedig pincér, ugyanabban az étteremben dolgoznak. Egy ideje titkon figyelték már egymást, majd ezen az éjszakán váratlanul elragadták őket a vágyaik. Ám a tökéletes testi harmóniát a lelkek csatározása követi – a Thália Színház Ketten egyedül című kétszemélyes darabjában. Johnny komoly társra vágyik, kitartóan ostromolja a lányt, gyors tempót diktál – míg Frankie védekezőállást vesz fel, merthogy sokszor megégette már magát, emiatt fél belemenni egy újabb párkapcsolatba.

A kortárs amerikai szerző, Terrence McNally 1987-ben debütált darabjával, majd ’91-ben Krumplirózsa címmel nagy sikerű film készült belőle Michelle Pfeiffer és Al Pacino szereplésével. A Tháliában Goda Kriszta állította színpadra, Divinyi Réka közreműködésével. A „csapat”, ugyanebben a felállásban, nem először tart elénk párkapcsolati tükröt: a Csak szex és más semmi című vígjáték (2005) számos párhuzamot mutat a darabbal. Rutinosak abban, miként lehet úgy elmesélni egy történetet, hogy szórakoztató és uram bocsá’ tanulságos is legyen. A néző „első látásra” hajlamos azt hinni, hogy a feszes, szellemes párbeszédek „csupán” a férfi-nő kapcsolatok kusza szálait boncolgatják, aztán gyanakodni kezd: itt bizony rátapintanak egy aktuális társadalmi jelenségre. Hogyan juthatunk el manapság addig, hogy a csalódások és fájdalmak után megpróbálunk az érzelmeket tudatosan kizárva élni?! Miként képes az önvédelmi reflexünk felülkerekedni a társ iránti vágyon?! Miért ragaszkodunk úgy a magányosságunkhoz?!

Ha mindezekre választ találunk, ebből akár kapcsolat is lehet! A színpadon. Ahogy az életben is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!