Vonal alatt. Mindenkinek van grafikonja- Pesti Magyar Színház: Vonalhúzás.
Mennyit ér egy ember élete? – teszi fel a kérdést a Magyar Színház pályaválasztás előtt álló fiataloknak, illetve a pályán megrekedt, újra válaszút elé került, már nem annyira fiataloknak szóló darabja, melyre a drámaíró, Iványos Ambrus ironikus grafikonokkal igyekszik választ adni. Hiszen, mi is lehetne látványosabb fokmérője az emberi sikerességnek, mint a számok egyvelege mentén összekötött vonalas ábrák: hány éves vagy, mit tudsz felmutatni, hol tartasz egzisztenciálisan?
Ennyi, és nem több. Mindenkinek van egy grafikonja – az előadás szerint legalábbis –, amelynek görbéje az életkorok, valamint az elért eredmények függvényében alakul. Ha a vonal alatt van a görbe, sikertelen az egyén élete, ha felette van, sikeres. Mert ugye, azért élünk, hogy a lehető legkényelmesebb körülmények között haljunk aztán meg. Vagy azért se. Vagy mégse?
A Vonalhúzás igazi színpadi drámába oltott társadalomkritika, melyről könnyebb színműként, mint színielőadásként beszélni. A probléma, amit Iványi Ambrus iróniával fűszerezve felvet, nemcsak a kapunyitási pániktól szenvedő fiatalok, hanem a mai negyveneseknek is sajátja, sőt! Már nem annyira fiatalok, hogy azzal hitegesség magukat, „még bármi lehet”, ugyanakkor még érezni a levegőben az újrakezdés esélyét.
Az idillinek indult baráti vacsora alatt zajló beszélgetések azt a fajta belső feszültséget hozzák felszínre, melyet a tökéletes kispolgári lét mélyén fortyogó elszalasztott lehetőségek, félbe maradt álmok táplálnak. A vacsora eldurvul, aki komédiaélményre számít, nem árt, ha előre felkészül rá: a darab megnevettet ugyan, de szorítja a torkot is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
