December 9-én mutatja be a Hatszín Teátrum Andersen A rendíthetetlen ólomkatona című meséjének színpadi változatát. A stáb most először az elmúlt héten találkozott.
A féllábú katona és a gyönyörű papírmasé táncosnő szerelmét sokszor, sokféleképpen dolgozták fel, de idehaza ez lesz a műből készült első prózai előadás, amely ráadásul Földes Eszter első kőszínházi rendezése is.
Nem véletlen, hogy a fiatal színésznő, akit színpadi és filmszerepei mellett a nézők elsősorban a Válótársak című televíziós sorozatból ismerhetnek, éppen ehhez a történethez nyúlt. „Gyerekkorom kedvenc meséje oly módon szól az örök szerelemről, hogy átérezhető ennek a csodának minden mélysége, fájdalma, reménytelensége és magasztossága. Mindezt anélkül, hogy megpróbálna gügyögni a gyerekeknek. Azt ugyanis nehezen viselik” – mondja.
A rendíthetetlen ólomkatona fájdalmasan szép történet, de – ahogy a rendező az olvasópróbán fogalmazott –: „nyolcvan percig nem lehet keseregni, a gyerekek nehezen viselik el a pátoszt ilyen mennyiségben”. Ezért fontos eleme az előadásnak a humor. Így kerül a darabba egy hiperaktív kávéskanna, egy éneklő hernyó, két gengszter egér és mások.
„A humorral sok mindent el lehet mesélni. Nem szabad alábecsülni a gyerekeket, nem fogják »széttrollkodni« az előadást, érteni fogják a mélységeket és azt is, mit akarnak mondani ezek a figurák” – mondja Semeczi Bea, a darab írója, aki Andersen más meséiből is „szerződtetett” vendégszereplőket.
A darab látványvilága amúgy sem lesz mindennapi. Játék térrel, fénnyel, technikával.
Márkus Sándor és Korponovics Roland impulzív, színes és látványos színpadképet álmodott meg, ahol a tárgyak megelevenednek, és egyszerre vannak jelen a színpadon emberek és bábok. Külön érdekessége az előadásnak az egyszerre drónnal és bábosokkal mozgatott táncosnő figurája. „A kísérletezés lényege, hogyan lehet egy tradicionális műfajt modernebbé tenni anélkül, hogy elvesztené eredeti varázsát – mondja Márkus Sándor.
A történet szálait a gonosz Cipolla gombolyítja, akit Bán János alakít. „Valószínűleg azért szeretem a gonosz figurákat, mert bár magamat alapvetően humanista, gonoszságmentes embernek tartom, az én személyiségem legmélyén is megvan ez a tulajdonság. Ez a Cipolla pedig nem az a tipikus, sematikusan gonosz lény. Összetettebb személyiség, aki egyszerre lesz kinevethető és szerethető is” – mondja. Az ólomkatonát játszó Mohai Tamás (Senki szigete, Hetedik alabárdos) nemcsak a szerelméért bátran kiálló hőst látja a karakterben, hanem a fogyatékossága miatt a társadalomból kirekesztett embert is.
„Szerintem a gyerekek többsége gondolja úgy, hogy ő ezért vagy azért nem normális, és a többiek ezért nem fogadják be. Az ólomkatona azt mutatja meg, hogy ezeket a félelmeket túl lehet élni, és ha teljes szívvel beleállsz ezekbe a helyzetekbe, megtalálod az utadat.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!