Őssejtkutatók Nobel-díja, elektromos műszem, újabb AIDS-gyógyszer, teljes tüdő- és méhbeültetés, hazánk első végleges műszívbeültetése – néhány bizonyítéka, hogy 2012 sem múlt el orvosi „csodák” nélkül.
Idén két őssejtkutató „forradalmasította” a tudományt: a brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja felfedezése, miszerint érett sejteket őssejtekké tudnak átalakítani, amelyek azután bármilyen típusú sejtté tovább tudnak fejlődni Nobel-díjat ért. Eredményeik azt bizonyítják, hogy a specializált sejtek bizonyos körülmények között visszaforgathatják a fejlődés óráját.
2012-ben hozott áttörést annak a belga–holland orvoscsoportnak a munkája is, amely során új állkapcsot ültettek be egy állkapocsgyulladásban szenvedő idős nőnek a régi helyett. Az újítás lényege az a háromdimenziós képalkotó eljárás, amelynek segítségével a korábbi 12-20 órás rekonstrukciós műtét 3-4 órásra rövidült.
Ma már túl vagyunk az első bionikus szem prototípusának beültetésén is: a születése óta vak Dianne Ashworth retinájába egy kis készüléket helyeztek, amely elektromos impulzusokat küld a szembe, így stimulálva annak idegsejtjeit. Egyelőre Dianne csak akkor tapasztal változást, ha a laboratóriumban rákapcsolják a központi irányítóegységre, de már ez is nagy áttörést jelent a vakok kezelésében. A kutatók azt ígérik: a mesterséges látás kifejlesztéséig meg sem állnak.
2012-ben készült el az első bionikus ruha is, amely nemcsak megtartja viselőjét, de „segít” lépcsőt mászni, sétálni, vagy leülni is – egy deréktól lefelé bénult nő már a maratont is teljesítette benne.
Nemcsak a méhátültetésben értek el átütő sikereket az orvosok – legutóbb két nőnek ültették be saját édesanyjuk méhét –, de egy 15 éves lány új tüdőt is kapott szüleitől. A krónikus betegségben szenvedő tinédzser mindkét szülője alkalmas volt donornak, így az apa jobb lebenyének és az anya bal lebenyének egy darabjából új tüdőt alakítottak ki, és ezt ültették be a lánynak.
Ebben az évben új módszert találtak az AIDS-szel szembeni harchoz is. Amerikai tudósok olyan gyógyszert kísérleteztek ki, amely a fehér vérsejtekben alvó állapotban lévő HIV-fertőző vírusokat is képes felébreszteni. Eddig ugyanis a hibernált állapotban lévő vírussejtek kiirthatatlannak bizonyultak, és felébredve újabb problémákat okoztak.
A hízás és a dohányzás elleni oltást követően jöhet az a vakcina, amely a szívrohamból való felépülésben segít.
A szívkoszorúér elzáródása után ugyanis egyes szívizomrostok elhalnak, így szívelégtelenség is kialakulhat. Az új oldat, amely mélyhűtött, majd ledarált szívkötőszövetből és szívizomsejtekből készült zselét tartalmaz, egy injekcióval és egy katéterrel lesz beadható a szívbe, ahol segíti az új izomzat képződését.
A genetikai kód ismeretlen rétegét tárták fel amerikai kutatók egy vadonatúj technika segítségével, amely lehetővé teszi az élő sejteken belüli génaktivitás, így a fehérjék keletkezési ütemének mérését is. Amerikai és kínai tudósok pedig megtalálták azt a gént, amely az antibiotikumoknak ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok megtelepedését segíti.
Orvosi területen Magyarország is több nemzetközi jelentőségű teljesítménnyel büszkélkedhet. Egy végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő férfi kapott idén elsőként hazánkban végleges műszívet. A félkilós, tízcentis, hordozható eszköz folyamatosan áramoltatja a vért a szervezetben, és a beteg majdhogynem ugyanúgy élheti mindennapjait, mint mások.
Egy magyar világszabadalommal bővült idén az orvosi paletta: a korábbi kellemetlen vizsgálat helyett vérből lesz kimutatható a prosztatarák. Az új eljárása leegyszerűsíti és specifikusabbá teszi a prosztatarák szűrését.
Súlyos fertőzésektől véd a magyar nanotechnológiás sterilizáló rendszer. Az új módszer előnye, hogy a fertőzésveszélynek kitett nyilvános helyek átfogó baktérium-, illetve vírusmentesítését az egészségre ártalmatlan módon, kevesebb idő- és költségráfordítással valósítja meg.
Az év első számú tudományos áttörésének a Higg-bozon létezésének júliusi bizonyítását tartja az amerikai Science folyóirat. Ugyanakkor ne igyunk előre semmilyen bozontos medve bőrére: bár kevesebb mint 1:3,5 millióhoz az esélye, hogy nem a tömegért felelős Higgs-féle bozont, hanem egyéb, mindenki által jól ismert kvantumfizikai egyedet azonosítottak a többmilliónyi protonütköztetéssel, azért a gyanú fennáll.
2012 másik tudományos szenzációja az egész emberiséget lázba hozta: a NASA Curiosity nevű marsjárójának egyedülálló landolása a vörös bolygón. Az augusztus 6-i marsotérés célja: korábbi folyadékállapotú víz keresése a Marson, illetve ehhez kapcsolódóan az élet kialakulása lehetőségének vizsgálata. És idén ismét többen lettünk! Ezúttal a lipcsei Max Planck Intézet kutatói azonosították a szibériai Gyenyiszova-barlangban talált emberi csontok örökítőanyagát, amely a modern ember és a neandervölgyiek rokonaként egy, utóbbihoz hasonlóan szintén kihalt emberfaj képviselőjére utal. De nem csak a múlt hat termékenyítően ránk: az ENCODE projekt kutatói felfedezték, hogy az egykor „hulladéknak” tekintett DNS-rész 80 százalékának van valamilyen biológiai funkciója.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!