Olimpiai sikereink nem értek véget Londonban. Aratott ismét a magyar gasztronómia, taroltak annak művelői. A magyar válogatott jó sok éremmel tért haza az Erfurtban megrendezett szakácsolimpiáról.

 

A nemzeti válogatott 35 ország csapata közül ezüstérmet szerzett a melegkonyhai és bronzot a hidegkonyhai programban, a Magyar Honvédség szakácscsapata szintén egy ezüst- és egy bronzéremmel tért haza. Az egyéni indulók szintén számos érmet szereztek a megmérettetésen, legeredményesebb versenyzőnk Erdős Hanna mestercukrász lett, aki két aranyérmet is bespájzolt cukorból készült „éttárgyaival”.

A szakácsolimpiát a Nemzetközi Szakácsművészeti Vásár keretében rendezik négyévenként, idén a németországi Erfurt adott otthont az eseménynek, amely igazi népünnepély a gasztronómia szerelmesei számára, nemcsak nevében, de hangulatában is a sportolók négyéves seregszemléjére hasonlít. A találkozón 54 ország több mint 2500 versenyzője mérte össze tudását.

Erdős Hanna tiszaföldvári cukrász már négy évvel ezelőtt is aranyéremmel tért haza az olimpiáról, ahol elmondása szerint mindenki barátként viszonyul egymáshoz, és a nyelvi akadályokat leküzdve igyekeznek megosztani egymással a legújabb technikák titkait. Idén ismét első helyet szerzett munkáival, melyek a „Mátyás király és a reneszánsz” és a „Szívem Hungarikumai” címeket viselték. A cukorcsodák többek között herendi vázát, kalocsai díszterítőt és reneszánsz dísztárgyakat mintáztak. A győzelmeket hosszas felkészítés előzte meg, a tárgyakon 3 hónapig dolgozott, ami a komoly anyagi befektetés mellett egyéb áldozatokkal is járt: mint mondta, lakásuk gyakorlatilag lakhatatlanná vált a cukortól az előkészülés végére. Erdős Hanna kicsit fájlalja, hogy a kinti pozitív tapasztalatokkal szemben itthon inkább csak irigyekkel találkozik, akik azt hiszik, a díjak a sportolókéhoz hasonló anyagi elismeréssel is járnak, pedig ez nincs így.

A seregszemlén kategóriánként egyéni indulók, regionális csapatok, cukrászcsapatok, nemzeti válogatottak, bioszakácsok és katona- és junior csapatok is versengenek. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) által delegált nemzeti csapat a meleg-, illetve a hidegkonyhai versenyben, valamint a cukrászok között volt érdekelt. A melegkonyhai versenynél egy hatfős csapat készített el 110 adag ételt, amelyet a nemzetek konyháján a nagyközönség számára is árusítottak a szervezők. „Nagyon fontos, hogy minden adag étel ugyanolyan színvonalon legyen elkészítve és tálalva, mert nem lehet tudni, hogy éppen melyik tányér kerül majd a zsűri kezébe” – mondja Krivács András, az MNGSZ elnöke. Az értékelésnél nem egyszerűen az ételek íze és külleme számít, az elkészítés minden állomását pontozzák, többek között az alapanyagok, a higiénia, a munkafolyamatok szervezése és a kommunikáció a pincérekkel is beleszámít a minősítésbe, mi több, még a tányérok minőségét is osztályozzák.

A világversenyeken fontos, hogy az ételek megfeleljenek a gasztronómia innovációinak is, a versenyt így hosszas felkészülés előzte meg, a magyar nemzeti csapat például 600 ezer forint értékben vett könyveket, amelyek az aktuális nemzetközi trendeket mutatják. A hazai küldöttség egyik fő célkitűzése az volt, hogy főleg magyar alapanyagokból készüljenek a versenyen részt vevő ételek. A menüben 3 fogás szerepelt, az előétel balatoni fogasból, a főétel magyar vadakból készült, a desszertnek pedig a pándi meggy adta az alapját. A magyar kollektíva kommunikációja is ezekre az ételekre épült, igyekeztek minél jobban bemutatni a magyar alapanyagok értékeit, és történetét. Krivács András szerint sikerült is felhívni a nemzetközi közönség figyelmét a kiváló hozzávalókra.

A csapat menüje nem otthoni főzőcskézésre komponált, olyan eljárással készült, amelyet a konyhánkban nehezen tudnánk reprodukálni. „Meg akartuk mutatni, hogy a magyarok is tudják használni azokat a technológiákat saját alapanyagaikból, amelyeket a gasztronómiai világtrendeket diktáló svédek és norvégok alkalmaznak” – mondja az MNGSZ elnöke. A versenyételek szuvidolásos technológiával készültek, melynek során a húsokat vákuumfóliába zárják és alacsony hőmérsékleten (50-60 fok) sokáig főzik, így megmarad az alapanyag ízvilága és rosttartalma, valamint a tömegéből is alig veszít az elkészítés során. Az elnök szerint minőségi ugrást hajtott végre a válogatott a korábbi olimpiákhoz képest, most már a legjobb nemzetek is komoly vetélytársként tekintenek a magyar csapatra.

Címkék: gasztronómia

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!