A bonyolult, túl sok szálon futó történeteket a magyar nézők nem szívesen követik – így tartják a kereskedelmi tévék vezetői, és ennek alapján vásárolnak nekünk néznivalót.
Úgy tartják, garantált sikere nálunk az izgalmas, de egyszerű sorozatoknak, valamint a telenovelláknak van, de ez utóbbaikért nem a legfrissebb tengertúli sikereket felvonultató Los Angeles-i sorozatvásárra, hanem Latin-Amerikába vagy Törökországba kell menni. A friss nézettségi kimutatások is arról tanúskodnak: mi, magyarok jóban-rosszban és barátok közt is kitartunk a sorozatok mellett. Bár az idei első félévi nézettségi versenyt mi más, mint a ValóVilág, annak is az utolsó szavazása nyerte, naponta több száz- ezer embert szegeznek a képernyő elé a hazai csatornákon futó elsősorban krimiszerű szériák és a szappanoperák. Vadiúj sorozatokat az őszi műsorrendben sem kapunk, a már jól ismert történetek következő részeit vetítik majd a hazai tévék.
A sorozatoknak is van vására, hol máshol, mint Los Angelesben. A világ legnagyobb tévécsatornáinak vezetői minden év májusában ide utaznak, hogy az L. A. Screenings börzén szerezzék be a tévésorozatok legújabb szériáit. A vásáron a filmgyárak – például a Fox, a Warner Bros. vagy a Sony – hatásosan összevágott bemutatókat vetítenek kedvcsinálóként. A vásárlással azonban csak a brit és kanadai tévések sietnek, hiszen ők a következő ősszel már játszhatják is a legújabb epizódokat. A többi menedzsernek jóval hosszabb mérlegelési idő kell ahhoz, hogy megállapítsa, megéri-e lefordíttatni és szinkronizálni a sorozatokat, amelyeket rendszerint csak egy évvel később tűzhetnek műsorra. A Warner Bros. nemzetközi eladásokért felelős igazgatója, Jeffrey Schlesinger szerint a vevők először a sorozat hangulatára figyelnek, ezután a kreatív ötletekre, és csak harmadsorban érdekli őket a széria és epizódjainak hossza, valamint a stúdió, amelyik készítette. A vásáron nemcsak a már évek óta futó filmek legújabb részeit reklámozzák, hanem az új szériákat is.
Járnak ide a magyarok is, ám az idei májusi vásárról nem hoztak haza újdonságokat. Ennek egyik oka – az RTL Klub programigazgatója, Kolosi Péter szerint –, hogy az amerikai sorozatok a tavalyi évadban nem voltak elég kiemelkedők.
Az RTL Klub és a TV2 programigazgatója, Kiss Péter abban egyetért, hogy nem baj, ha egy sorozatot csak később mutatnak be Magyarországon – nem árt kivárni a külföldi fogadtatást. A magyar szakemberek a hazai nézettségi adatokból és fogyasztási szokásokból kiindulva választanak nekünk néznivalót. Állítják: többéves tapasztalat birtokában magabiztosan tudják eldönteni, hogy mely sorozatoknak lesz sikerük itthon. Ha pedig melléfognak, akkor legfeljebb évad közben leveszik a műsorról megbukott darabot.
Az egymással éles konkurenciaharcot vívó hazai kereskedelmi adók titokban tartják, mire készülnek, milyen új sorozatokat tűznek műsorra. A TV2 programigazgatója is csak annyit árult el lapunknak őszi műsorrendjükről, hogy a csatorna legnépszerűbb sorozatai folytatódnak, így a borús szezonban új részekkel tér vissza a Született feleségek, a Doktor House és a krimihétfő két alappillére, az NCIS és az NCIS Los Angeles is. Nagy premierek csak 2012 elején várhatóak, ahogyan az RTL Klubnál is. A TV2 az amerikai piacvezető csatorna, a CBS sorozatkínálatából is válogathat, az NCIS, az NCIS Los Angeles, valamint a Hawaii-Five-0 is tőlük származik.
Kiss Péter szerint egyszerű történetvezetésre van szükség, a bonyolult, túl sok szálon futó sztorikat a közönség nem szívesen követi. A magyar televíziónézők a karakterközpontú sorozatokat és a krimisorozatokat kedvelik. Kolosi Péter ehhez hozzáteszi: nálunk nem annyira népszerűek a bíróságokon játszódó drámák és az úgy nevezett sitcomok, vagyis szituációs komédiák – ilyen volt például a Jóbarátok – viszont az akciódús krimik sok nézőt vonzanak. – Reneszánszukat élik a telenovellák, amelyek központja Dél-Amerikából áttevődött Kelet-Európára – állapítja meg Kiss. A TV2 Törökországból vásárolta a Seherezádét, amely rövid idő alatt a legnépszerűbb napi sorozatok egyike lett és a nézettségi versenyben is megelőzte az RTL-es, amúgy szintén török, Ezel című szappanoperát. Kolosi megkülönbözteti a napi szappanoperákat (pl. Barátok közt vagy dél-amerikai szappanoperák) a hetente vetítettektől. Ez utóbbi lehet önálló epizódokból (series) álló vagy egymásra épülő (serial). – Nálunk a Dr. Csont és a Mentalista a legnézettebb – mondja a programigazgató, aki szerint az izgalmas történet tehet minderről.
A tévésorozat globális műfaj, mindenhol millióan nézik az epizódokat, legyen az dél-amerikai szappanopera vagy „intellektuálisabb” típusú. Világszerte, a legszegényebb falvakban is, ha máshogy nem, hokedlire téve a tévékészüléket, akár lopott árammal, de ki nem hagynák a nézők a következő részt.
– Sorozatfüggővé általában a kiszolgáltatottabbak válnak, ez élethelyzet és iskolai végzettség kérdése is – mondja Vajda Zsuzsa a Corvinus Egyetem pszichológusa. – Minden esetben lelki, érzelmi kárpótlásról van szó.
A szakember megfogalmazása szerint „paraszociális” kapcsolat alakul ki a néző és a nézett világ szereplői között, előbbiek számára úgy tűnik, mintha ismernék a szereplőket, hasonlóak a problémáik, örömeik – ám kockázatmentesen, felelősség nélkül követhetik mások életét. A sorozat persze politikai ideológia és reklámok hordozója is lehet, amikor például azt üzeni: bárkiből lehet milliomos, vagy egyes népcsoportok inkább hajlamosak bűncselekményekre. – A valóság, a valóság látszata és a látszat valósága, ezt adják a sorozatok – hangzik a tudományos magyarázat.
A magyar tévénézők többsége a könnyebb ellenállás irányába halad, amikor „kedvenc sorozatot” választ magának: a számára alkalmas időben sugárzott, epizodikusan (series) felépített, vagyis kisebb kihagyásokkal is könnyen követhető cselekményt keresi – ez már Bokor Tamásnak, a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet tanársegédjének véleménye. – A tipikus szappanoperák végletekig egyszerűsített karakterekkel dolgoznak, megkímélve a nézőt a bonyolult okfejtésektől. A sorozatok másik nagy típusában, a tematikus sorozatokban (pl. a CSI – Miami helyszínelők, Dr. House) nem a cselekmény folytatólagossága a fontos, hanem a főszereplő(k) karaktere, képességei, illetve a főmotívum (pl. a nyomozás). A szappanopera-jellegű sorozatokat követik többen, hiszen ezek mellett könnyebben lehet „lazítani”. A magyar tévénézők nagy része kedveli az olyan sorozatokat, amelyekben ráismerhet saját életkörülményeire (ilyen például a Szomszédok, Jóban Rosszban).
Bokor Tamás szerint a nyögvenyelősen zajló digitális átállás egyik legfőbb újítása az lesz, hogy aktivitást követel a tévénézőtől: ő választhatja ki a kívánt programot, ő dönthet a megtekintés időpontjáról. A „hátradőlős” tévézés helyett „előredőlős”, aktív médiatartalom-fogyasztás válthatja fel a hagyományos televíziózást – magyarázza a szakember, aki két éve csak online néz televíziót, így kedvenc sorozatait is (Jóbarátok, Dr. House) a neten vagy DVD-n követi nyomon.
Az RTL Klub a Warnerrel és a Foxszal kötött több évre szóló szerződést, a TV2 pedig a Universallal, a CBS-szel és a Sonyval, s ezek alapján válogathatnak a sorozatok között. Ez alapján az RTL-é lehet majd Steven Spielberg új szériájára, a Terra Nova, a The Finder és az Alcatraz. A TV2-n számíthatunk a Charlie angyalai című sorozatra és a Common Law-ra.
Az Egyesült Államokban a 2010/2011-es évad legnépszerűbb sorozata a Grace klinika lett, második a Dr. Csont, harmadik a Gyilkos elmék. A Top 20-ban lényegében nincs olyan sorozat, amelyet a magyar közönség ne láthatna. Listás a Dr. House, a Mentalista, az NCIS és a CSI, a Született feleségek és a Castle. Franciaországban a legnépszerűbb a Dr. House: júniusban 9,5 millióan látták az egyik epizódját, ezt követi 220 ezerrel kevesebb nézővel a Gyilkos elmék. Harmadik a Magyarországon talán kevésbé népszerű. A főnök, de 5,6 millióan nézik rendszeresen a Plus Belle La Vie-t („Szebb az élet”), a Barátok közt Côte d’Azur-i verzióját is. Hazánkban az RTL-es Barátok közt című szappanoperát átlagosan 649 ezren követik, a Dr. Csont 24 epizódja átlagában 601 ezres nézőszámot ért el. A Castle, a CSI és a Jóban Rosszban is nagyon kedvelt, ez utóbbit 398 ezren nézik, ezt követi a Doktor House és az NCIS.
A nemzetközi kritikusok most az Alcatraz című sci-fi drámától várnak sokat, amelyben egy – a sorozatoknál jól megszokott – férfi-nő rendőrpáros időutazás segítségével nyomoz a börtönből ötven éve elszökött rabok után. Úgy tűnik, az időgépek reneszánszukat élik, mert a Fox stúdió is előállt egy hasonló történettel: a Terra Nova című sorozatukban egy hősies családot küldenek vissza a történelem előtti időkbe, hogy megmentsék a Földet a pusztulástól. A retrohangulat jegyében Marilyn Monroe élete alapján is sorozatot forgattak Smash (magyarul: bombasiker) címmel. De a ’70-es években futó Charlie angyalai sorozat remake-jét is láthatja az amerikai közönség az ősszel. Az előzetesről tömören csak annyit írt a kritika, hogy az ész helyett az idomokra helyezték a hangsúlyt.
A Reklámőrültek és az X-akták című sorozatokat díjazták a legtöbbször Golden Globe-díjjal – mind a két szériát háromszor találták az Amerikában dolgozó külföldi újságírók a legjobbnak. Az Arany Glóbuszt tavaly az HBO Gengszterkorzó című sorozata kapta, de a neves díjjal már olyan klasszikusokat is jutalmaztak, mint a Columbo vagy a Kojak. Az Emmy-díjazottak közül abszolút első a Dumagép: ötször kapta meg a televíziós Oscart. Ezt követi az Elnök emberi négy szobrocskával, de a Reklámőrültek jó eséllyel pályázik arra, hogy átvegye a vezetést, ugyanis 2010-ben zsinórban harmadszorra találta a legjobbnak a három televíziós művészeti akadémia.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
