Hazánkban is meglehetős népszerűségnek örvend, sőt kultusza is számottevő a New York-trilógia magyarul való megjelenése óta az amerikai írónak.
A posztmodern poétikai gesztusok már unalomig elcsépelt jelenléte miatt a regény történeti rekonstrukciója nem is annyira érdekes, és a különféle szavahihetőségű elbeszélőkhöz köthető vallomásokból, levelekből, naplójegyzetekből, félig kész regényfejezetekből összeálló szöveg okán ez nem is lényeges. Sokkal fontosabbnak tűnik a fölvetett morális kérdések számbavétele, eredjenek azok egy vélelmezett gyilkosság vélt szemtanújaként elszenvedett lelkiismereti traumából, egy elhalt öcs, s az apatikus szülők miatti bánat földolgozásából, vagy akár a testvérszerelemben szexuális kapcsolatot létesítő (metafiktív) szereplő fölnőtté éréséből.
Ugyanakkor nem kétséges, hogy az alapvetőnek gondolt létkérdésekig való alászállás problematikáját mások, de maga Auster is, korábban már sokkal pontosabban és mélyrehatóbban analizálta. Ezúttal jobbára a felszínen maradt, s a regény alig több kellemkedő olvasmánynál. Mindezeken túl érdeklődéssel várom a tavaly novemberben napvilágot látott legújabb Auster-regény, a Sunset Park magyar megjelenését.
Paul Auster, Láthatatlan. Budapest, Európa Kiadó, 2011. Ford.: Pék Zoltán. 312 o., 3500 Ft
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!