Fellini Országútonja az örök utazás, a magány és az ebből eredő kiszolgáltatottság filmje. Érdekes vállalkozás színpadra alkalmazni, főleg a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójának szűkösen behatárolt terére, ami a legnagyobb jóindulattal sem kelti fel a nézőben a végtelenség érzetét.
Balla Margit díszlettervező ötletes megoldása, a forgó szerepeltetése azonban egy csapásra megoldja a tér problematikáját, hiszen így a végtelenbe vesző út körkörössé válik, még jobban kihangsúlyozva a történet allegorikusságát.
Az utazást egy bőrönd szimbolizálja, ami a síneken kering, a cirkuszi sátrat pedig egy festett porondszerűség, mégis tökéletesen kifejezik a környezetet. Az Országúton Almási-Tóth András rendezésében három magányos ember (az erőművész, a kötéltáncos és a lány) feloldhatatlan konfliktusainak tragédiája, akik ugyan kötődnek egymáshoz, de képtelenek azt nyíltan megvallani. Zampano Törköly Levente alakításában durva és szívtelen alak, nem olyan kérlelhetetlen és kifürkészhetetlen, mint Anthony Quinn, inkább a nyers erő megtestesülése, aki az érzelmekkel mit sem törődik. Stefanovics Angéla (Gelsomina) ugyanolyan gyermeki naivitással látja a világot, mint Giulietta Masina, de az olasz színésznő törékenysége és emberekbe vetett bizalma hiányzik belőle. Beteg madár, aki retteg a külvilágtól, mert nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Tartozni akar valakihez, és ezért bármit feláldozna, de túlélési ösztönei időről időre működésbe lépnek.
A Bolond jelenti számára a menekülés lehetőségét, a másfajta élet reményét, még akkor is, ha ez sohasem következhet be. A kötéltáncos halálával azonban a szabadulás álma is szertefoszlik, a továbbhaladás értelmét veszti.
A Bolond egyszerre kínál megváltást a lánynak, és küldi vissza Zampanóhoz, hiszen az ő magányát már senki és semmi sem képes betölteni. Lengyel Tamás igazi fehér bohócra vette a figurát, amiben Pierrot-jelmeze is segítette. Melankolikus álarca mögül gunyoros tréfamester alakja rajzolódik ki, hogy elfedje valódi lényét, ami már elégikusan készül a halálra.
Tímár Éva a mellékszerepekben hihetetlenül sokarcú, anyaként csakúgy megállja a helyét, mint csábító nőstényként vagy jólelkű asszonyként. Vajon Gelsomina életének mégiscsak volt értelme? Halálával sikerült megváltania a férfit? Almási-Tóth András nyitva hagyja a kérdést.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
