Tarlós István lezártnak tekinti „a fővárosi színházigazgatók kinevezése körül kialakult vitát” – nyilatkozta a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója az MTI-nek tegnap, hozzátéve: a városvezetés azt tartja elfogadhatatlannak, hogy a „legkisebb változás is ilyen agresszív hozzáállást vált ki a színházigazgatókból”. Ugyanis levélben kifogásolta az Új Színház igazgatói kinevezését először a Magyar Színházi Társaság, majd kilenc budapesti színház igazgatója is.
A liberális, szórakoztatóipari igénytelenségnek akar hadat üzenni a Hátország Színház – írta pályázatában Dörner György, akit az Új Színház igazgatójává nevezett ki a főpolgármester. A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi – magyarázta. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelentett be a szélsőjobboldali nézeteiről ismert színész.
A pályázatokat elbíráló szakmai bizottság döntő többségének szavazata ellenére mennie kell Márta Istvánnak, aki 13 évig vezette a teátrumot. A döntés és Dörner politikai állásfoglalásoktól hemzsegő, szakmai szempontból főleg általánosságokat tartalmazó pályázata kiverte a biztosítékot. Dörner a hasonló politikai oldalon álló Csurka Istvánt jelölte meg a teátrum intendánsaként. Sőt, azt sem titkolta, hogy pályázatában több gondolat is tőle származik.
Tarlós István főpolgármester szembehelyezkedve a szakma véleményével, Nemcsák mellett állt ki, ahogy a mostani esetben pedig Dörner mellett, aki február 1-jén ülhet be az igazgatói székbe. Indoklással sem ő, sem a Fővárosi Önkormányzattól senki, nem szolgált.
Ascher Tamás rendező, a szakmai bizottság tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora szerint a pályázatában „Dörner minden egyes megszólalása egy általános, ideologikus bírálat a magyar színházakról. A meghallgatásokból egyértelmű volt a politikai szándék Dörner részéről, és egy alapos, részletesen kimunkált koncepció Márta István részéről. Ez mintha elment volna a hivatalnokok füle mellett.”
Ascher a szinhaz.hu-nak adott interjújában azt mondta: „a döntés nem szakmai szempontok alapján született, hanem egy előre lejátszott meccs eredménye”. Ezt támasztja alá például az is, hogy Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetőjétől Márta István egy aláírt szándéknyilatkozatot is mellékelt pályázatában, ezzel szemben Dörner Bocsárdi Miklósként említi a rendezőt, akinek közlése szerint Dörner meg sem kereste őt, csak beblöffölte a nevét.
Csurka István az MTI-nek azt nyilatkozta, „februárig a mostani társulat működik, nyilvánvaló, hogy mindenfélét meg fognak majd próbálni. De ez engem egyáltalán nem érdekel”. Csurka drámapályázatot is hirdetne, és ennek keretében például Gyurcsány Ferencről íratna darabot.
Az internetes portálokon temérdek a felháborodott hozzászólás, a tiltakozás. Tarlós István a döntésével szelet vetett, és vihart aratott.
Az Új Színház rendezői között a mai magyar színházművészet neves alkotói és európai művészek is megtalálhatók, például az Oscar-díjas Jíři Menzel, az orosz Szergej Maszlobojscsikov és Egon Savin. Saját szerzőik között tartják számon Lőrinczy Attilát, Zalán Tibort, Péterfy Gergelyt. Évek óta eredményesen működik színészképző stúdiójuk Gosztonyi János író, rendező, színész, dramaturg, tanár vezetésével.
Az Új Színháznak évente több mint 50 ezer nézője van, 275 saját előadásuk volt az előző évadban. A 2010-es összköltségvetése kb. 595 millió forint volt, amelyből 205 millió volt a saját bevétel, 390 millió a fenntartói támogatás, különböző pályázatokon összesen 27 millió 20 ezer forintot nyertek. 1997–2011 között 89 bemutatójuk volt, amelyből 51 klasszikus és 38 kortárs, 50 külföldi és 38 magyar. Eddig 102 kitüntetést kapott a társulat. A 2011–2012-es évadra tervezett bemutatók: William Shakespeare: Coriolanus, Thomas Mann: A varázshegy, Závada Pál: Jadviga párnája.
A galéria évenkénti nyolc kiállításának havonta hatezer látogatója van. A jegyár 1400 és 3500 forint közötti.
Tarlós István lezártnak tekinti "a fővárosi színházigazgatók kinevezése körül kialakult vitát" - mondta a fővárosi önkormányzat kommunikációs igazgatója az MTI-nek, hozzátéve: a városvezetés azt tartja elfogadhatatlannak, hogy a "legkisebb változás is ilyen agresszív hozzáállást vált ki a színházigazgatókból".
Márta csalódott
„Remélem, a miért?-re választ kapok majd Tarlós úrtól az október 13-i találkozón, amit egyébként már két hete megbeszéltünk. Kíváncsi vagyok a véleményére, szeretnék tanulni a hibámból” – mondta lapunknak a pályázati eredményen igen csak meglepődött és csalódottságát sem titkoló Márta István, az Új Színház jelenlegi igazgatója, akinek megbízatása 2012. január 31-én jár le. „Nagyon sajnálom, hogy a szakmai kuratórium véleménye ezúttal sem számított, sajnos egyre többször fordul ez elő, úgy tűnik, lassan okafogyottá válnak ezek a szakmai grémiumok. Ez egy jól működő színház, a közönség is elégedett, a társulat is összeszokott profik. Nagyon félek, nehogy atomjaira hulljon. Azt kértem a kollégáktól, legyenek lelkileg erősek és ne kockáztassák az egzisztenciájukat, ugyanis vannak olyan hangok, hogy egyesek elhagynák a színházat” – nyilatkozta a színházat 13 éve vezető igazgató. Márta István hozzátette: az Új Színház csapatával az elkövetkező öt évre előkészített terveket valószínűleg már nem valósíthatja meg. „Nem tudom, mit mondok a nemzetközi együttműködéses partnereknek, például a Belgrádi Nemzeti Színház igazgatójának, akikhez hétfőn utazunk fellépni vagy az eszéki színház vezetőjének, ahová decemberben megyünk, és fogalmam sincs, mit mondjak a hét erdélyi színház igazgatójának, akik közül már többen jelezték: mással nem óhajtanak tárgyalni.”
A Magyar Színházi Társaság mellett a budapesti színházigazgatók is levélben fordultak a főpolgármesterhez az Új Színházban történt igazgatóváltás kapcsán. Bálint András, Eszenyi Enikő, Mácsai Pál, Máté Gábor, Meczner János, Puskás Tamás, Szabó György, Szirtes Tamás és Zimányi Zsófia azt írta: „Megismerve a győztes pályázatot, az a véleményünk, hogy az szakmai program helyett szélsőségesen radikális manifesztum, amelynek felháborító tartalma 2011-ben Európában elfogadhatatlan." A német Spiegel online hírügynökségi jelentésekre hivatkozva számolt be a liberálisnak nevezett színház élén történt hirtelen változásról, megemlítve Csurka István korábbi antiszemitizmusát is.
Értékelhetetlen
Az ember eldobja az agyát, ha olyat talál például egy színházszakmainak titulált pályázatban, hogy „a Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi”. Itt körülbelül be is fejezheti a szakmai bizottság, de a fenntartó bármilyen képviselője is az olvasást, és azt mondhatja, hogy na ne, ez politikai pamflet, ezzel inkább tessék valami szélsőjobboldali orgánumnál kereskedni, és akár diszkvalifikálhatná is azon nyomban a pályázót. De nem, ó, nem! Tarlós István főpolgármester inkább kinevezi az Új Színházat Hátországgá átkeresztelni akaró Dörner Györgyöt igazgatóvá. Nyilván tetszik a harcos szemlélete. Vagy, hogy a színház elfoglalását sok tekintetben országos méretekre is kiterjesztené. Netán valami háttéralku miatt engedményt kell tennie a Jobbiknak. De azt is pletykálják, hogy Eperjes Károlynak nem tetszett, hogy amikor ő Győrbe pályázott direktornak, az Új Színház főrendezője, Szikora János, a szakmai bizottságban ellene voksolt, és ezért bosszút forralt. És mivel köztudottan a legfelsőbb körökben vannak focipartnerei, bosszúja átokként hathatott.
Az igazságot valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. A háttéralkuk, a háttérmutyik hazájává váltunk. Közröhej, hogy titkos, ami a szakmai bizottság ülésén történik. Aztán, hogy mi szivárog ki, az más kérdés. Közröhej, ha a Fővárosi Önkormányzat semmibe veszi annak a bizottságnak a javaslatát, amelynek tagjait ő kérte fel, és országos botrányt kelt döntésével, akkor sem vehető rá semmilyen indoklásra. Ott van a kurtácska pályázatocska már az interneten, harcos politikai kitételek, és nagyjából általánosságok, lózungok vannak benne. Nem kell hozzá szakmai szem, hogy lássa, józan paraszti ész is untig elég hozzá, hogy valaki felfogja: ez értékelhetetlen. Én bizony abszolút feltételezek ennyi észt Tarlós Istvánról. Ezért is érdekelne, hogy mi a fenének hozta ezt a botrányos döntést?
Bóta Gábor
A hátország kifejezés szótárban található jelentése: hadviselő országnak a hadműveleti és a hadtápterület mögötti része. A hátország az a terület, amely a hadműveletekben nem vesz részt, viszont a harcoló alakulatokat támogatja. Azaz egy hadban álló ország területe, amelyen termeli a hadi anyagot és katonákat állít ki a frontra. Tulajdonképpen minden háború és front legfontosabb eleme. A hátország gazdasági erejétől, nagyságától és a lakosságától is függ egy háború kimenetele.
Hadat üzen a hátország
Dörner György Csurka István segítségével készítette el pályázati anyagát, amelyből részleteket közölt az atlatszo.hu portál. Csurka István lesz a színház intendánsa, róla így nyilatkozik a Dörner a pályázatában:
„Koránál fogva (77) nem operatív dolgozó, hanem szellemi egybentartó, mondjuk intendáns, aki elsősorban a műveivel akar jelen lenni. ”
„A fenntartó hozzájárulásával Hátország Színházra szeretném változtatni a firmát. A Hátország a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot jelképezi. Egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. Ennek a visszafoglalásnak egyik első, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház. A magyarság a hátországból, az elnyomott, háttérbe szorított, elhallgatott, félreszorított nemzeti értékeivel, Bornemisszáival. Csokonaijaival, de Németh Lászlóval és Illyés Gyulával, fel egészen a mai követőkig megindítja a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen.”
„Az egész Demszky-éra színháza a szórakoztató biznisz szolgálatába lett rendelve. Ennek a liberális, szórakoztatóipari igénytelenségnek akar hadat üzenni a Hátország Színház, a magyar dráma színháza, amely visszatérést jelent a görög sorsszínházhoz, Aischylos és Sophoklész színházához, Shakespeare mindenkor a legaktuálisabb nemzeti és dinasztikus politikai kérdéseket, létkérdéseket felvető színházához, és ahhoz a magyar színházi hagyományhoz, amit a Bánk bán és a Karnyóné jelképez – amely gyönyörködtetett és belekiabált a magyar Sorsba.”
„Nézőit az egész magyar hátországból, a nemzetállam gondolatát magukévá tett magyar emberekből kell összeszervezni.” „Egy igazságos földosztás ma is aktuális, egy igazságos színházosztás úgyszintén. Megértésre kell találnunk.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
